MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

183. ő. e. 1987. február 18. (194-255. o.) - 1. A kistelepüléseken élő lakosság ellátásának helyzete, feladatok a népességmegtartó képesség javítására. Jelentés: 196-228 - Határozat: 238-249

- 4 A munkaképeskorú férfiak foglalkoztatása (főleg ingázással és elsődlegesen a mezőgazdasági tevékenységben) csaknem teljes. A nőknél jelentős a háztartásban és a háztájiban dolgozók száma. A keresők felét a mezőgazdaságban, 17 %-át az iparban alkalmazzák. Az ingázás mértéke magas,néhol 70-80 %-os. A helyi gazdasági bázis hiánya, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok és a foglalkoztatási szerkezet, továbbá egyéb hátrányos körülmények miatt az itt élők jövedelmei elmaradnak a megyei átlagtól. A lakásellátás mennyiségileg kedvező. (100 lakásra 250-260 fő jut, a megyei átlagnál 15 %-kal kevesebb). A lakások negyede 1, illetve 3, fele 2 szobás. Nagy hányaduk azonban vályogfalazattal, 1945. előtt épült. Az építési kedv fokozatosan mérséklődött, a lakásállomány csökkent. Emelkedett az üres lakások száma; ma közel 2.500, az állomány 8-9 %-a. Háromnegyedük viszonylag jó állagú, vagy gazdaságosan felújítható. Az utóbbi években növekvő gondot okoz, hogy a cigánycsaládok egy része nem fordít figyelmet lakóháza karbantartására. A kistelepülések zömében - főként az 500 fő alattiaknál - hiányos az intézményi és ellátó rendszer. Az alapfokú szükségletek bizonyos köre hosszabb távon is csak körzeti szinten elégíthető ki. Az egészségügyi alapellátás döntően a nagyobb településeken lévő orvosi körzetekre szerveződött. A kistelepülések zömében "kijárásos" orvosi rendelés és védőnői ellátás van. Gyógyszertár átlagosan egy-egy kitelepüléstől 7-8 Km-re fekszik. Az időskorúak napközi ellátására nagy igény van, de az igényjogosultak alacsony száma nehezíti önálló intézmény szervezését. Terjed a házi gondozás, kialakulóban van a házi fozőhelyek rendszere. Jelentős az igény a gondozónők számának növelésére. A szociális étkeztetési igények még nem kielégítettek, bár a melegétel szállítása egyre szélesebb körű. Az általános iskolások egyharmada tanul lakóhelyén, a többségük ingázik. A kistelepülések felében van alsó, s mindössze 18-ban felsőtagozatos tanítás. A korábbi körzetesítés kedvező hatásai mellett negatív jelenség, hogy szaporodott a hátrányos helyzetű tanulók száma, fokozódott leterheltségük. A bejáró tanulók döntő része autóbusszal, (néhány helyen átszállással) átlagosan 17-20 perc alatt jut el a körzeti iskolába. A megszűnt iskolákkal a falu egyik legalapvetőbb, tradicionális intézményét vesztette el.