MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

182. ő. e. 1986. november 12. (2-82. o.) - 3. Különfélék: - a.) Az ideológiai élet, a politikai tudatformáló tevékenység tapasztalatai és az ideológiai munka fejlesztésének feladatai. Jelentés: 47-72

14 ­pontosít: a tudatfejlesztés, a művelődés kérdései nagyobb figyelmet érdemel­nének. A versenymozgalom, a szocialista brigádélet közgondolkodást formáló hatása nem elég jelentékeny, sőt sorvadónak hat. Helyeslik a dolgozók a külön­böző szintű állami és szakszervezeti szervek rendszeres találkozásait; keves­lik viszont a döntések részleteit, hátterét megvilágosító információt. Élénkült az érdeklődés a Hazafias Népfront tömegpolitikai munkája iránt. Ösz­szefüggésbe hozzák ezt a szocialista demokrácia kiszélesítésével, a választá­si rendszer továbbfejlesztésével. A kezdeményezések, társadalmi munkaakciók egyre vonzóbbak. Ennek ellenére a mozgalomról szerzett ismeretek hiányosak. A kisebb közösségek - főleg a kistelepülések lakossága - támogatásra találnak a népfront szerveinél, a városi lakótelepeken ez még kevésbé érzékelhető. A falu­gyűléseken nőtt az aktivitás, a tanácstagi beszámolókon egyre jelentősebb az ér­deklődés. A mozgalom társadalmi jelenlétét fontosnak tartják, számítanak kibon­takozásának további lehetőségeire, főleg a rétegpolitikai szempontok erőtelje­sebb érvényesítésére. A szocialista erkölccsel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy az önzés, anyagias­ság, a szűk prakticizmus az elviselhetőnél jobban előtérbe került, s kevesebb szó esik azokról az eszményekről, célokról, amelyeket a társadalom maga elé tű­zött. Az ügyeskedők, nyerészkedők típusa vált egyes rétegek körében példává, s nem mindig azok, akik a köz érdekében többet tesznek. A többség azonban elitéli a szocialista társadalmi normáktól eltérő magatartást, az állampolgári fegyelem megsértőit, a munkafegyelem lazaságait és más deviáns jelenségeket. Kifogásol­ják, hogy az önérdek és a közérdek összhangjára való hivatkozás egyeseknek al­kalmat ad a törtetés leplezésére. Előfordul, hogy miközben az újszerűség köve­telményeit hangoztatják, azt remélik, hogy minden marad a régiben. Felvetik, hogy vannak, akik az elvszerü bírálatot személyük elleni támadásnak, féltékenységnek minősítik, s nem a hibák felszámolására törekednek, hanem várják a visszavágás lehetőségeit. Egyesek az erkölcsi normákra hivatkozva bírálják mások tevékenysé­gét - ez főleg a "semleges" területeken jut kifejezésre -, szűkebb környezetük­ben viszont szemet hunynak a hasonló fogyatékosságok fölött, vagy azokat "meg­ideologizálják". A közgondolkodás a szocialista együttélés gondjaival sokat foglalkozik: felfo­kozódott a problémaérzékenység. Előfordul, hogy a bírálat nagyobb energiát köt

Next

/
Thumbnails
Contents