MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

180. ő. e. 1986. augusztus 6. (206-256. o.) - 1. A megyei pártbizottság kádermunkája, feladatok a központi bizottság 1986. március 18-i határozata alapján. Jelentés: 208-226 - Javaslat: 227-240

- 3 ­A Az egzisztenciális függés a pártszervek, az alapszervezetek vezető­ségi tagjainál még mindig fennállnak, ezért véleményüket nem mindig mondják meg. Az állami gazdaságoknál indult el egy nagymérvű bérkorrekció, itt a vezetők több ezer forintos béremelésben részesültek. A megye szakember állományának növelésére a lehetőség nem lett megte­remtve, bár korábban döntés született kihelyezett főiskolai tagozatok létrehozására, ebben azonban még nincsenek eredmények. A vállalati tanácsokban nagyon kevés a munkás, a dolgozók úgy gondol­ták, hogy a vezetők jobban tudják érdekeiket képviselni. A pártnak az arányok megváltoztatására megvannak az eszközei. Egyetért azzal, hogy kislétszámú vállalatnál nem szükséges önálló sze­mélyzeti előadó beállítása, azokat más munkakörrel is meg lehet ter­helni. Indokolt lenne azonban a nagyobb termelőszövetkezeteknél az er­re vonatkozó előírásoknak érvényt szerezni, mivel a korábban kialakí­tott személyzeti munka ledegradálódott. A gazdasági vezetők nem szívesen vállalnak munkát a pártapparátusban, ebben közre játszik a kevesebb jövedelem és a munka más jellege. K o c z k a Jánosné elvtársnő, vb-tag A nők a főiskoláról történő kikerülése után GYES-re mennek. Ennek kö­vetkeztében szakmai téren lemaradnak, nem tudnak tapasztalatokat sze­rezni. Nincs biztos hátterük, hogy a gyermekeket betegség esetén va­laki gondozza, mert a nagyszülők még dolgoznak, így a vezetői munkát nem merik fiatalon vállalni. Negyven évesnek kell lenni, mire vezetői állást elvállalhat, ezért nem is hibáztatja a gazdasági vezetőket, hogy fiatal nőket nem neveznek ki vezetőnek. A főiskolákon kevés a vezetőképzés, a tanrendben talán egy félév anya­gát képezi. Nincs művezetőképzés sem, így a kinevezett művezetők csak társaiktól tudnak jól vagy rosszul tanulni. E téren előrébb kellene lépni. Vizeli Istvánné elvtársnő, vb-tag A káderutánpótlás és -nevelés nem könnyű feladat. A kádertervek ké­szítésénél számba veszik a lehetőségeket, de utána legfeljebb csak az első számú vezető törődik a tervbe felvett személyekkel. Nem bízzák meg feladatokkal a kádertartalékot. Elmondja, hogy üzemében túlképzés van, így a fiatalok nem látják a perspektívájukat, nem tudják közülük ki jöhet majd számításba vezetőnek. Szükséges, hogy a testületek rendszeresen tárgyalják meg a kádermun­kát, így szélesebb körben folyik ez a munka. Nemcsak a minősítéseket kell a testületek elé vinni. Erőfeszítések ellenére nem sok eredményt tudtak elérni az idegen nyelv tanulásban. A vezetők nem érnek rá. Arra az időszakra, amig nyelvet tanul, ki kellene a dolgozókat szakítani munkájukból. Egyébként nem a munkahelyen, hanem a főiskolákon kellene a nyelvtanulást megoldani.

Next

/
Thumbnails
Contents