MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986
179. ő. e. 1986. április 16. (2-57. o.) - 1. A csurgói városi jogú nagyközségi pártbizottság munkája a politikai bizottság 1984. február 28-i határozata alapján. Jelentés: 5-16 - Szóbeli kiegészítés: 17-19
. k A gazdasági élet pártirányításánál a mezőgazdaságban olyan gondok vannak, hogy a vezetőknél jelentős generáoió váltás van folyamatban, megfelelő káderek azonban nem állnak rendelkezésre. Az ipar működési területükön egysikú, szűkösek a fejlesztési lehetőségek, keresik a megoldásokat, A terület kedvezőtlen helyzetű térségként van kijelölve, ebben lehetőséget látnak, készülnek arra, hogy komplex szemlélettel vegyenek részt a pályázatban. A pártbizottság működéséhez kedvező feltételek állnak rendelkezésre, elhelyezésük jó, mindez segiti munkájukat. Dévényi Zoltán, Horváth László, Boros József, dr.Széles Gyula, dr.Sarudi Csaba és Tolnai Sándor elvtársak kérdéseire válaszolva elmondja a következőket: A területen óló és dolgozó értelmiség nagyobb része pedagógus, akiknek a közéletben meghatározó szerepűk van, sok társadalmi funkciót vállalnak, politikánkhoz való viszonyuk egyértelműen pozitiv, a pártbizottság tevékenysége következtében munkájuk egyre jobb. Operatív módszerekkel is igyekeznek széles körben bevonni az értelmiséget a közéleti tevékenységbe, kikérik véleményüket és nem hagyják sznnyadni azt az erőt, amit képviselnek. Ez a réteg azonban nem teljesen egységes, széttagoltság tapasztalható például a pedagógusok soraiban is. A területről nehéz bentlakásos iskolákra küldeni elvtársakat. Ennek politikai okaira nem tud választ adni, úgy látják, hogy nem a politikai okok a döntők, hanem cseLádi, egzisztenciális okok miatt nem akarnak a fiatalok bentlakásos továbbképzésen részt venni. Az apparátus leterheltsége magas fokú, bár kétségtelen munkamódszerbeli okok is megtalálhatók. Négy politikai munkatárs dolgozik az apparátusban, igy egy-egy munkatárs többféle reszortot kénytelen ellátni. A területen élő oigánylakosság az összlakosság 11 százalékát meghaladja. Vannak köztük párttagok, közéletben szereplők. A cigánylakossággal szembeni hangulat nem jó, mivel közülük sokan elitélendő magatartást tanúsítanak. Nem a munkahelyeken és a munkában vannak gondok, hanem a közrend és a közbiztonság veszélyeztetése miatt, A cigánylakosság bűnözése magas, sok a visszaeső bűnöző, A rendőrségnél nagy a fluktuáció, a tiszti KMB-s csoport szinte soha nem teljes, ezért a lakosság úgy látja, hogy nem elég gyors és hatékony a cigány bűnözők felelősségre vonása. Nem tartják helyesnek, hogy megszüntették a csurgói rendőrőrsöt. A cigány lakosságra vonatkozóan a pártbizottságnak komplex terve még nincs, az állami határozatok alapján igyekeznek megoldani a jelentkező problémákat. A területen működő gyáregységekkel a kapcsolat differenciált, tartalmát tekintve nem kielégítő. Nem elégedettek azzal sem,hogy az anya vállalatok nem vesznek részt a gyáregység termelésének arányában a terület fejlesztésében. E téren tudatosabban igyekeznek cselekedni, de ehhez kéri a megyei szervek segítségét is.