MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

178. ő. e. 1986. április 1. (170-198. o.) - 1. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola munkája és továbbfejlesztésének feladatai. Jelentés: 171-189

állati termékelőállításhoz kapcsolódó kutatómunkához is. Egyúttal optimális feltételeket teremtettünk a hallgatók tudományos diákköri tevékenységéhez, illetve a főiskolai kutatómunkába történő bekapcsolódáshoz. Az alapképzéshez szervesen illeszkedett a különböző továbbképzési feladatok ellátása is, amely több területre terjedt ki. 1973-1976. években az intézmény megbízást kapott arra, hogy az állattenyésztési és állategészségügyi felsőfokú technikumokban végzett szaktechnikusokat, két féléves rendszerben, kiegészítő főiskolai képzésben részesítse. 1978-tól kezdődően megkezdtük az állattenyésztési szaküzemmérnök továbbképzést, először két féléves, majd három féléves rendszerben. Az említett feladatok ellátása mellett évenként 580-600 szakember számára szervezünk szakmai továbbképzést /Megyei TESZOV, termelési rendszerek együttműködésében/. 1981-től kezdődően a főiskolánk országos beiskolázási feladatokat kapott, amely egyben azt jelentette, hogy hazánk állattenyésztő szakember-utánpótlásának nevelése és megfelelő szakmai továbbképzése intézményünkre hárult. A beiskolázási feladatoknak szervezett munkával igyekeztünk eleget tenni. A különböző megyékkel szocialista együttműködési szerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk a megyei, továbbá intézményi feladatokat és közös cselekvési programot dolgoztunk ki. Ennek eredményességét igazolja az, hogy nem volt beiskolázási gondunk, továbbá a felvételi munka során széles körű szelekciós bázis állt rendelkezésünkre. Az elmúlt években javult a fizikai és közvetlen termelésirányító szülők gyermekeinek aránya, ez jelenleg 58-60 %. Hallgatóink 72 %-át tudjuk kollégiumban elhelyezni, amely kedvezőbb mint az országos átlag. Az utóbbi évek tapasztalata alapján a felvett hallgatók mintegy 28-30 %a főleg tanulmányi okok miatt nem jut el az államvizsgáig. Ebben a viszonylag nagy lemorzsolódási arányban benne van egyfelől az, hogy a középiskolákból, főleg a szakkközépiskolákból, közepes és ennél alig jobb átlageredményű hallgatók kerülnek hozzánk, másfelől az, hogy következe-