MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

177. ő. e. 1986. január 8. (2-60. o.) - 1. Somogy megye szarvasmarha-, sertés- és juhágazatának helyzete, és a további feladatok. Jelentés: 4-22 - Szóbeli kiegészítés: 23-24

W 5 Megitélése szerint az előterjesztés elemző részét erősiteni kell, képletessé kell tenni, hogy érzékelni lehessen mi a további teendő. Felmerült szabad-e az állomány felszámolást tudomásul venni, vagy támogatni, az a véleménye eljutottunk oda, hogy álljt kell parancsolni a felszámolásoknak, meg kell inditani egy olyan folyamatot, ami érdekeltségi alapra helyezi az állattenyésztést. Somogy megye mindig állattenyésztő megye volt, a megyében egy jelentős húsüzem működik, igy az állattenyésztésről lemondani nem lehet. Somogy megyében hatalmas mennyiségű takarmányt termelnek, legnagyobb kiszállítás Somogyból történik. Az Alföldön jól, vagy rosszul meghizlalják az állatokat, utána visszaszállítják a kaposvári húskombinátba. A két szállitási költség felhasználásával - bár ez nem egy zsebből megy - meg lehetne oldani az állattenyésztés gazdaságosságát. Óriási tartalék van abban, ha az érdekeltségi szférába dolgozó üzemek, vállalatok együtt dolgoznának. V á n c s a Jenő elvtárs

, a KB tagja, mezőgazd. és éleim, miniszter: Megköszöni a végrehajtó bizottsági ülésre történt meghivását. Fontos ágazat helyzetét tárgyalja a vb, és ennek nagy a politikai jelentősége is. Ma délután itt Kaposváron aktivá ülésen vesz részt, ahol ugyan elsősorban a kistermelés kérdéseit beszélik meg, de ide meg lettek híva a nagyüzemi vezetők is. Néhány adatot ismertet, hogy ennek alapján jobban el lehessen helyezni a megye termelését az országos átlagban. A mezőgazdaságra az elmúlt ötéves tervben a dinamikus fejlődés volt a jellemző, a megtorpanást is figyelembe véve. Az ötéves tervet 5 százalékkal a mezőgazdaság túlteljesítette. A nagyerejü fejlődés mellett sajnos kevés figyelmet fordítottunk a problémákra, a feszültségekre. Nyugtatta a helyzetet az is, hogy a mezőgazdasági termékeket ugy sem lehet eladni, ezért nagyobb fejlesztésre nincs szükség. Egyik oldalon egy hatalmas árualap képződött, ehhez azonban egy műszaki-technikai színvonal romlás párosult. Mindezek ellenére a világ első kéthárom államai közé tartozik az ország a hústermelésben. A hústermelés 100 ezer tonnával esett vissza, ennek okait értékelték, ez egyébként az előterjesztésben is szerepel. Van azonban néhány egyéb oka is a visszaesésnek; ilyen volt pl. az aszálykár. Ez az ország sok területén gondot okozott, nem termett meg a takarmány, a táp drága volt, igy a háztáji termelés visszaesett. A tél is nagyon sok gondot okozott. 100 ezer számra hullottak el a malacok mivel megfagytak és ez nemcsak a kistermelőknél következett be, hanem a nagyüzemekben is. Voltak helyek, ahol a borjuk bele fagytak a sárba. Ezen kivül még sok egyéb tényező is a visszaesés irányába hatott. A VII. ötéves tervre történő készülésnél az objektív helyzettel a kormányzati szervek számoltak, 1990-re terveznek annyi hús kibocsátást, mint amit 1984-ben már a mezőgazdaságban megtermeltek. A VII. ötéves terv szerény termelés növeléssel, erőteljes minőségi változással számol. Az 1986. évi szabályozók már ugy készültek, hogy megállítsák az állatállomány csökkenését. Növelték a felvásárlási árakat, ami 3,6 milliárd forint többletbevételt jelent a termelőknek. A kormányzat támogatja a szarvasmarha tenyésztést, a tejtermelést. 50 százalékos támogatást ad ezek fejlesztéséhez. Ebben az évben fordulatot kell elérni, amelynek lényege, hogy megszűnjön az állomány csökkenése, változzon meg az üzemi magatartás.