MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

177. ő. e. 1986. január 8. (2-60. o.) - 1. Somogy megye szarvasmarha-, sertés- és juhágazatának helyzete, és a további feladatok. Jelentés: 4-22 - Szóbeli kiegészítés: 23-24

o 2 I. Somogy megye szarvasmarha-, sertés és juh ágazatának helyzete, a további feladatok /pb-ülés anyaga/ Előadó: Tóth Károly elvtárs, a megyei tanács tanácselnök-helyettese Tóth Károly elvtárs: Az előterjesztés előkészítése során áttanulmányozták a korábbi pártós állami határozatokat, amelyek a témára vonatkoznak. Ennek során azt állapitották meg, hogy Somogyban egyes határozatok a megoldás felé tartanak, azonban ezek közül némelyik gyorsabban, másikak lassabban valósulnak meg, a gondok zöme, amelyek az ágazatban jelentkeznek még ma is megtalálhatók. Ezek közül megemlitette az üzemekben található gondokat, mint a takarmányozás, a felhasznált abrakmennyiség magas volta, az állategészségügy hiányosságai, az üzemi szemlélet, stb. A külső nehezitő körülmények is változatlanul fennállnak. Mindezekhez néhány új nehézség is járult, ilyen a szabályozás erőteljes elvonó hatása és olyan szemlélet, amely szerint nem érdemes fejleszteni, hisz en az előállitott áru úgysem értékesíthető. Mindezek erőteljesen befolyásolták az állattenyésztés helyzetét, még pedig negativ irányban. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy lehet jó mezőgazdaság állattenyésztés nélkül is, igaz nem hosszú távon, azonban ez is a fejlesztés ellen hatott. A VI. ötéves tervben a megye mezőgazdasága 30 százalékkal növekedett, ezen belül egyes ágazatok kimagasló eredményeket értek el. Kiszámítható, hogy a nem vivő ágazatok, mint például az állattenyésztés is milyen fejlesztésre számithat. Végül is azt lehet megállapítani, hogy mindaz az energia, amit az állattenyésztésre forditottak, nem térül meg. Az elmúlt időszakban 33 gyenge és néhány egyéb termelőszövetkezet gazdálkodását vizsgálták felül, ennek során megállapították, hogy a szarvasmarha-férőhelyben a tervet teljesítették, a sertés férőhely megközeliti a tervezettet. Ma az a gond, hogy az elmúlt két évben a fejlesztésben nem volt jelentős kezdeményezés, igy nincs átmenet az új tervciklusra. Sokan felvetik, hogy kevés volt az állattenyésztés támogatása. Ez látszólag igaz, de akkor nem tudták volna megfelelően támogatni azokat az ágazatokat, mint például a gabonaprogram, a tárolótér fejlesztés, amelyek gazdaságosak voltak. Az állattenyésztés problémái között sajátságos somogyi gondokat is lehet találni. Ilyen például a Húskombinát helyzete. Ez az üzem 500 ezer sertést képes évente feldolgozni, ezt a mennyiséget a somogyi gazdaságok sem mennyiségben, sem minőségben nem tudják szolgáltatni, mert mintegy 400 ezer sertést bocsajtanak ki. A húskombinát évente mintegy 250 ezer sertést szállit be a megyébe. A Husipari Tröszttel megállapodást kötöttek, hogy mintegy 50 ezer sertésférőhely rekonstrukcióját támogatják, a tröszt azonban fizetésképtelenné vált, igy az adott szót az üzemek felé most nem tudják teljesíteni. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok regionális húsüzemei jól dolgoznak. Az ott levágott állatokon mintegy 200 forint többletbevételt érnek el, igy a sertéseket nem adják át a húsüzemnek feldolgozásra. Az is probléma, hogy a húsüzem nem kompletten van felszerelve, nincs megfelelő hűtőtere, nem tud szárazárut készíteni, igy az üzem szegény, a termelő üzemek is szegények, ez pedig nem vonzza a tőkét és az embereket sem.