MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

182. ő. e. 1986. november 12. (2-82. o.) - 3. Különfélék: - a.) Az ideológiai élet, a politikai tudatformáló tevékenység tapasztalatai és az ideológiai munka fejlesztésének feladatai. Jelentés: 47-72

10 A közgondolkodásban általában egyszerre van jelen a bérek nagyobb differenciálásának követelménye és konkrét esetekben kifogásolása, valamint a jövedelmek egymáshoz való közelítésének igénye. Az adott béralap mellett az anyagi érdekeltség megteremtését és a jobb munka megfelelő elismerését kevesen látják megvalósíthatónak. Több,a népgazdasági, társadalmi szempontból alapvetően fontos foglalkozást alulfizetettnek tartanak, és sürgetik a fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülést. /Főleg pedagógusok, közművelődési dolgozók, műszaki szakemberek, pályakezdő értelmiségiek./ A szociális juttatásokról elismerően nyilatkoznak, de mivel azok is részesednek belőlük, akik a társadalomért kevesebbet tesznek, bírálják aránytalanságait. Ugyanakkor e juttatásokat sokan természetes járandóságként fogják fel. A kisvállalkozásokat a lakosság indokoltnak ismeri el, viszont az igy szerzett jövedelmet aránytalannak ítéli meg a végzett munkához képest. Úgy vélik, hogy egyrészt az ellenőrzés lazaságai, a "kiskapuk" jelentős munka nélküli jövedelmek megszerzését teszik lehetővé, másrészt ez a főmunkaidőben végzett tevékenység rovására megy. Felvetik, hogy míg a bérek a vállalatoknál, a költségvetési szerveknél szabályozhatók, a kisvállalkozásban szerzett jövedelmeket viszont csak a kereslet-kínálat egyensúlya befolyásolja. A vállalkozások intenzivebb munkájáról azonban kevesebbet szóltak. A közvéleményt foglalkoztatja az is, hogy a kvalifikált üzemi-intézményi szakembergárda egy része a jövedelmezőbb, bár alacsonyabb technikai szinten dolgozó kisvállalkozásokba áramlik át. A magánépítkezők kifogásolják az anyagellátás zavarait, a kivitelezés hiányosságait, a kiszolgáltatottságot, a magas építési költségeket. A vállalati tanácsok megalakulása óta sokan nem látják a vezető szerep érvényesítésének feltételeit, az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a vállalati tanácsok,égisze alatt új lehetőségek nyilnak a látszat-demokráciára és a manipulációra is. Társadalmi életünkről, politikai rendszerünk működéséről, továbbfejlesztésével kapcsolatos elgondolásokról növekvő elismeréssel szólnak a dolgozók. A párt vezető szerepét szükségesnek tartják. Megfogalmazták, hogy ennek erősítésével, a demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítésével együtt jár a közélet tartalmasabbá tétele, az állampolgári jogok és köteles-