MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1985

175. ő. e. 1985. október 16. (192-227. o.) - 2. A politikai irodalom terjesztésének tapasztalatai a megyei párt-vb 1976. november 10-i állásfoglalása alapján, s a további feladatok. Tájékoztató: 212-221

- 2 ­száma az alapszervezetekét. Ennek oka az, hogy a közbeeső pártszervek és -szer­vezetek a területükön egy személyt bíznak meg a pártkiadványok terjesztésével, függetlenül attól, hogy hány alapszervezet tartozik irányításuk alá. Különösen azokon a helyeken, ahol a működési terület nagy és szétszórt, a kiadványoknak csak egy része jut el az alapszervezetekhez és a pártcsoportokhoz. Közrejátszik ebben az is, hogy a pártbizottságok a megyei párthatározat megtárgyalását köve­tően nem minden területen foglalkoztak folyamatosan a politikai irodalom terjesz­tésével. Tevékenységük többnyire leszűkült az oktatási anyagok előzetes megren­delésére és továbbítására. Nem fordítottak kellő figyelmet a pártfolyóiratok ol­vasottságának növelésére, az előfizetések szervezésére és az alapszervezetek terjesztői munkájának segítésére. Ennek eredményeként a párttagság és a lakos­ság egy része is gyakran vitat olyan kérdéseket, ellentmondásokat, amelyekről letisztult, igényes elemzések, tanulmányok, értékelések jelentek meg. E gondok mellett is a pártszervezetek nagy része rendszeresen figyelemmel kí­séri a terjesztők tevékenységét, s pártmegbizatásként értékeli azt. Évente legalább egyszer beszámoltatják őket a végzett munkáról, szükség esetén gondos­kodnak helyettesítésükről, cseréjükről. Segítik az elszámolási fegyelem betar­tását. Az eredményesen dolgozó könyvterjesztőket kitüntetéssel, elismerő okle­véllel, plakettel, 5-10 és 20 éves terjesztői munkáért éremmel jutalmazzák az alapszervezet vagy magasabb pártfórum előtt. Gondot okoz, hogy a terjesztőket a kirendeltség nem tudja folyamatosan foglal­koztatni. Ehhez több könyvkiadónak a kiadványára lenne szükség, másrészt bizto­sítani kellene az ellátás folyamatosságát is. A Kossuth Könyvkiadó központi expediálásának szervezetlenségéből adódóan gyakori, hogy a könyvesboltokban két-három héttel korábban lehet új Kossuth-könyveket vásárolni mint az alapszer­vezetekben. Minden évben késik például néhány pártoktatási tananyag megjelené­se, ami hátráltatja az oktatás tervszerű beindítását. Előfordul, hogy a jelzett könyvek ára nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében csökken az érdeklődés, megnő az alapszervezeteknél a kintlévőség, és elhúzódik az elszámolás is. Az elmúlt években a megyei politikai könyvnapok közéleti eseménnyé váltak, amelyek hatására növekedett az alapszervezetek kezdeményező szerepe és önálló­sága a szervezésben. 1976-ban 62, 1984-ben 205 alapszervezetben rendeztek poli­tikai könyvnapokat. Nőtt azoknak a szocialista brigádoknak a száma, amelyek a könyvnapok alatt szervezetten foglalkoznak a kiadványok terjesztésével. A könyv­napok forgalma 103 ezer forintról 315 ezer forintra emelkedett. Gondot ma már az okoz, hogy a nagyobb érdeklődést kiváltó könyveket, a kellő példányszám hiá­nya miatt, sokan nem tudták megvásárolni. /Arcképvázlat történelmi háttérrel, Lukács György élete, memoár irodalmak, dokumentum regények stb./ Hasznosan segítették a munkahelyi politikai ismeretterjesztést az üzemi, intéz­ményi politikai fórumok is. Információs értékükön túl aktív közéletiségre, vi­tatkozó-politizáló légkör kialakítására ösztönöztek és az ezzel kapcsolatos irodalom olvasását is elősegítették. /Pl: pártnapok, politikai vitakörök, poli­tikai tömegtanfolyamok, termelési tanácskozások./ Az utóbbi években a béke, a háborús veszély, a nemzetközi feszültség, a katonapolitikai és diplomáciai kapcsolatok globális kérdései mellett előtérbe kerültek a gazdaság- és kultúr­politikai kérdések. A kiemelkedő társadalmi események, történelmi évfordulók hatására megélénkült az érdeklődés egyes szakterületek jubiláris kiadványai iránt is. A közvélemény érdeklődéssel fogadta hazánk legújabbkori történelméről készült tanulmánykötetek megjelenését a felszabadulás 40. évfordulója kapcsán. A gazdasági nehézségek miatt az olvasókat mind gyakrabban foglalkoztatják a nem­zeti jövedelem termelésének és felhasználásának részletei, belső összefüggései, az életkörülmények alakulása, az életszínvonal, a szociális helyzet változásai,

Next

/
Thumbnails
Contents