MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1985

175. ő. e. 1985. október 2. (120-191. o.) - 3. A megyei pártbizottság káderhatásköri listája. Javaslat: 157-168

\(A r 11 III. Javaslat az MSZMP Somogy megyei Bizottságának káderhatásköri listájára Előadó: Tanai Imre elvtárs, megyei titkár Tanai Imre elvtárs A javaslat elkészítésénél figyelemmel voltak a Központi Bizottság káderhatásköri listájára, a szerkezeti felépítésnél figyelembe vették a KB PTO orientációit és a megyei pártbizottság osztályainak javaslatait . A hatásköri lista elkészítésénél fő törekvés volt, hogy arra csak a legjelentősebb szervek vezetői kerüljenek, tehát decentralizációra törekedtek, bár már korábban is hasonló törekvések voltak. Arra is ügyeltek, hogy csak annyi szerv kerüljön a megyei listára, amenynyivel érdemben a megyei szervek foglalkozni tudnak. A fő törekvéseknek minden esetben nem tudtak eleget tenni, mert előfordulhatott volna, hogy megyei listán szereplő vezető alapszervezethez került volna, ami negatív hatást váltana ki. Az elkészítés során vita volt, hogy a megyei tanácselnök maradjon- e kettős hatáskörben. Néhány konkrét javaslatot tesz a javaslat módosítására : Tolnai Sándor elvtárs, a vb tgja Javasolja, hogy a városi jogú pártbizottságok első titkárai ne a pártbizottság, hanem a végrehajtó bizottság hatáskörébe kerüljenek, mivel a pártbizottság ritkán ülésezik és így sokszor csak utólag tud a kérdéssel foglalkozni. Felveti, hogy a kaposvári városi tanácselnök miért nem maradt a pártbizottság, vagy a végrehajtó bizottság hatáskörében, bár nem teljesen összehasonlítási alap, de a fővárosi tanácselnök a Központi Bizottság hatáskörébe tartozik. Ugyancsak felveti, hogy a megyei kórház, a színház és a levéltár igazgatója miért nem maradt megyei hatáskörben. A kitüntetéseknél azt javasolja, hogy a miniszteri szintű ne maradjon testületi hatáskörben, mert ezt nehéz átfogni és eléggé formális. Nem ért egyet azzal az állásfoglalással, hogy szüntessük meg a kettős hatásköröket. Lehetetlennek tartja, hogy például a megyei tanácselnök ne tartozzon a megyéhez is, amikor decentralizálási folyamat tanúi vagyunk, akkor az nem fogadható el, hogy az érintett pártbizottságnak nincs hatásköre. Elvi kérdésként veti fel, hogy az alsóbb szintű pártszervek véleméményét minden esetben kikérjék, amikor káderügyben döntés születik. Példaként említi meg a SÁÉV igazgatójának esetét, amikor is a vállalati pártbizottság, illetve végrehajtó bizottság véleményét nem kérték ki.