MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1985

172. ő. e. 1985. február 8. (117-175. o.) - 1. A Kaposvári Cukorgyár gazdálkodásának helyzete, különös tekintettel a termeltetésre és az üzemeltetés eredményességére. Jelentés: 120-131 - Vélemény: 132-134

- 5 Boros József elvtárs, a vb tagja; A Kaposvári Cukorgyár nagyon nehéz helyzetben van. Az amortizáció késleltetett jóváírása csak elodázta a probléma megoldását. Jelenleg nem lehet látni, hogy a pénzügyi problémákat a gyár hogyan tudja megoldani, hogyan tudja a béreket emelni. Súlyosnak látja a helyzetet és ezt a gyárnak, valamint felügyeleti szervének a MÉM-nek is igy kellene értékelni, A gyár megszüntetése előtt - ha ilyenre egyáltalán sor kerülne alaposabban elemezni kell a helyzetet. Meg kellene nézni, milyen kisegítő profilokat lehetne a gyárnál kialakítani, ami a nyereséges gazdálkodást elősegítené. Dr, Gyene se i István elvtárs, megyei titkár: A gyártól függő tényezők jobb kihasználása elősegíti a nehéz helyzetből való kilábalást, még sok tartalék van, amit nem használtak ki. A gyár és a termelők között alapvető vita a répa cukortartalmának megállapításában van. Ennek egyébként nem csupán a répa árának megállapításában van jelentősége, hanem a gyár jövedelmezőségére is nagy hatással van, hiszen alacsonyabb ár fizetése esetén a jövedelmezőség automatikusan növekszik. Feltételezhető, hogy az alacsonyabb átvételi ár elérése érdekében a gyár még a jó partneri viszonyt is képes feláldozni. A jelenlegi helyzetből a kiutat abban látja, hogy nem csupán taktikai lépéseket kell a gyárnak megtenni, hanem stratégiai lépésékre is szükség van és a problémák megoldásához ágazati segítség is kell. Dr. Szabó Ferenc elvtárs, MÉM miniszterhelyettes: A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium örül annak, hogy a megyei párt-vógrehajtóbizottság napirendre tűzte a Kaposvári Ceukorgyár helyzetét, mivel e gyárban sok a gond ós probléma. Sajnos a cukoriparban tett korábbi lépések nem úgy sikerültek, ahogy azt tervezték, ez is hozzájárult a cukorgyárak jelenlegi nehéz helyzetéhez. Nagyon sok cukorgyár lett veszteséges, ennek oka többek között az, hogy a termelők részére megígért prémiumot ki kellett fizetni, mire a cukor exportra került a világpiaci ár csökkent, igy természetesen veszteség keletkezett. Másik oka a veszteségnek az energia ár emelkedése, amely együtt járt a szállítási költségek emelkedésével is. A cukorrépa jövedelmezősége érdemben ós nagyságrendben csökkent. Korábban ez a termény 40-50 százalékos nyereséget hozott a gazdaságoknak, ez a felére csökkent. Ez a 20-25 százalék nem rossz nyereség, de az üzemek a korábbihoz viszonyítják, ez pedig csak fele a korábbinak. A termelői ár növekedését a fogyasztói áremelés fedezi. Belátható időn belül nem kerülhet sor újabb fogyasztói áremelésre, ez pedig a teendőket meghatározza.