MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1985

172. ő. e. 1985. február 8. (117-175. o.) - 1. A Kaposvári Cukorgyár gazdálkodásának helyzete, különös tekintettel a termeltetésre és az üzemeltetés eredményességére. Jelentés: 120-131

A cukorrépa Somogy megyei pozicióját még az is rontja, hogy a környezetéhez képest sem a hektáronkénti átlagtermést, sem a hektáronként megtermelhető cukorban nem tudja elérni a másik két megye termelési eredményeit, de azokban a megyékben, ahol a talajadottságok nagyobb terméseredményt tudnak produkálni, ott a cukorrépának más versenytársai akadnak, mint például: a szója, napraforgó, kukorica, ezeknek a növényeknek a betakaritása lényegesen kisebb odafigyelést és gépi beruházást igényel. A termelési kedv csökkenésében közrejátszott, hogy két éven keresztül azok a gazdaságok juthattak többlet árbevételhez, akik vagy újonnan léptek be a répatermelök közé, vagy növelni tudták területüket. A termelési felár megszűnésével ezek a termelők nagyrészt abba is hagyták a répatermesztést, vagy csökkentették területüket. Az elmúlt évben nagy mértékben zavarta a szerződtetési munkánkat az is, hogy területünkön Jugoszlávia részére kedvezőbb feltételekkel és magasabb átvételi árral termesztettek cukorrépát. Nem tartjuk helyesnek, hogy addig amig a cukorgyáraknak hatósági /fix/ áron kell felvásárolni a cukorrépát, addig ugyanezen a területen más relációban 30-40 %-tkal többet lehet fizetni ugyanezért a termékért. A többlet árbevétel lehetősége nem Jugoszláviából származik, hanem abból a tényből, hogy a Jugoszlávia által visszaadott cukrot azonnal igyekeznek értékesiteni. Ezeknek a gazdaságoknak nem kell törődniük az ország egyenletes cukorellátásával, azzal, hogy a következő kampány előtt is ki tudják szolgálni a fogyasztókat, ezért lényegesen kisebb bankkamatok, raktározási és szállitási költségek terhelik az igy eladott cukrot. A jugoszláv cukor korai értékesitése miatt a cukoripar gyárai csak később értékesíthetnek, ez megnöveli a bankkamatokat, a raktározási költségeket és a kisebb répavolumen miatt automatikusan nő az önköltségük. Az egyenlőtlen verseny miatt ugy érezzük, hogy a cukorgyár önhibáján kivül marad alul ebben a versenyben. A termelés a cukoripar sajátosságai szerint két időszakra osztja az évet: karbantartási és a répafeldolgozási időszakra. Az elmúlt időszak rekonstrukciói során a répa feldolgozási kapacitásával a hat 3000 to/nap kapacitású gyárak közé kerültünk. Beruházásainkat a répamechanizáció és viztisztitó rendszerünk beépitésére, befejezésére koncentráltuk, melynek az épitési hányada nagy volt. A teljes répamechanizáció és vizkezelő rendszer beruházási költsége mintegy 380 mFt volt. A cukoroldal alacsony kapacitását pénzügyi okok miatt nem tudtuk szinkronba hozni a nyersgyári teljesítménnyel, ezért egy közbenső termék, sürülé ill. szörp átmeneti tárolásával tudtuk kiegyenlíteni ezt a feszültséget. Abban az időszakban, amikor magasabb a répa cukortartalma, sor kerül a szörp kitárolására, melyet vagy üzem közben vagy a répafeldolgozás végén dolgozunk fel cukorrá.