MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984
166. ő. e. 1984. január 25. (90-124. o.) - 1. A barcsi városi pártbizottság irányító, ellenőrző munkája, munkastílusának, munkamódszerének tapasztalatai. Jelentés: 92-101
SFf" - 6 - napirendi ajánlások a tanács testületeinek, a tisztségviselők, osztályvezetők rendszeres beszámoltatása párttestületi üléseken; - két hetenkénti koordináció az irányítási szinteknek megfelelően a tanácsi vezetőkkel, differenciált részvétel a tanács rendezvényein; - a tanácsi apparátusi pártszervezet munkájának fokozott segítése; - a párttestületek rendszeres állásfoglalása alapvető várospolitikai, közhangulatot érintő kérdésekben, olyan témák megtárgyalása, melyek segítik a társadalmi erőforrások feltárását, legcélszerűbb felhasználását, mozgósítják a lakosságot a célkitűzések megvalósítására; - kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a tanács munkájában erősödjön a társadalompolitikai és komplex területi szemlélet. A szakigazgatási szervezet tevékenységében jobban érvényesüljön a politikai felelősség, egyszerűsödjön és gyorsuljon a lakossági ügyintézés. A tanácsi apparátus feleljen meg az uj felállásból adódó követelményeknek. Ezen általános irányitási módszerek mellett politikai feladatot jelentett az is, hogy a tanácsi apparátus megértse uj hatás- és feladatkörét, s kialakuljon az egységes gondolkodás. Ez azt jelentette, hogy a volt járási hivatal dolgozóival épp ugy fel kellett ismertetni a régi módszerek ujakkal való felcserélésének szükségességét, mint a nagyközségi apparátusból átkerültékkel. Itt mindenekelőtt a városkörnyék irányába való újfajta feladatról és kötelezettségről volt szó, a városi követelmények érvényesítésével egyidejűleg. Folyamatos segitő munkát igényelt a korszerűsítési folyamat egyes szakaszainak elfogadtatása, bevezetése. Ilyen volt: a városi tanácsi ügyfélszolgálat, a tájékoztató iroda létrehozása, a központi leiró iroda és nyilvántartás kialakítása, majd a városi tanácsi szervezet országos korszerűsítési kísérletbe való bekapcsolása, ami 1983 január 1-vel négy osztályos szervezeti felállást eredményezett. Ebben a folyamatban időnként komoly személyi feszültségek voltak - pl. funkciók visszaminősítése: osztályvezetőből csoportvezetővé, melyek levezetése több esetben nagy körültekintést igényelt, nemcsak a pártbizottság, hanem az alapszervezet részéről is. A korszerűsítéssel együttjáró feladatok és gondok időnként a tanácsi apparátusban túlzott befelé fordulást eredményeztek, mely a városfejlesztési feladatokról elvonta a figyelmet. Ennek következménye volt 1982-ben a városi fejlesztések lelassulása, a rendelkezésre álló pénzeszközök fel nem használása. Ez a helyzet a városi párt-végrehajtó bizottságtól operativ intézkedéseket igényelt. Többek között kötelezte a városi tanács elnökét, hogy a'beruházások, fejlesztések helyzetéről havonként tájékoztassa a testületet. Ez a módszer eredményesnek bizonyult, 1983-ban a munka tervszerűbbé és ütemesebbé válti Összegezve a korszerűsített városi tanácsi szervezet működésének eddigi tapasztalatait, azok alapvetően pozitívak. Az igazgatási, vezetési szintek csökkentése egyszerűbbé, hatékonyabbá tette a tanácsi vezetők irányitó, ellenőrző tevékenységét. A hatósági feladatok külön szervezetben való ellátá- ' sa eredményesebben szolgálja a lakosság ügyeinek intézését és tájékoztatását. Az apparátus munkájában jobban kibontakozott a szakmai tevékenység, az egyéni képességek és rátermettség. Véleményünk, hogy a városi tanács megfelel'a középfokú településközpont feladatköréből adódó követelmények ellátásának. A községi közös tanácsok irányitását a pártbizottság közvetve, a helyi pártszerveken keresztül végzi. Az irányitás módszerei többségében a városéval azonosak. v Aa irányitás központi kérdésévé tettük, hogy a községi közös tanácsok munkájában összhangban legyenek az általános és a társközségi érdekek,
