MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. szeptember 4. (179-231. o.) - 1. A központi bizottság 1978. március 15-i és a megyei pártbizottság 1978. október 4-i, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai, s a további feladatok. Jelentés: 182-202 - Szóbeli kiegészítő: 203

Az agdrpolitikai központi irányitás nagyobb dinamizmust, differenciálódást adott az üzemeknek. A központi irányitás és a szabályozók jók voltak, azok a tsz-ek nagyobb részét kedrező helyzetbe hozták. A földadó mentesités is kedvezően hatott az üzemekre. Egyes ágazatokban vannak feszültségek, ellentmondások, ez a központi irányitást úgy orientálta, hogy a fejlesztés alsó határát mindig a belföldi fogyasztás határozta meg, a maximális mértéket pedig a konvertibilis export eladhatósági értéke határozta meg. Ami a hústermelést illeti, a vágómarha, a marhahús exportjával továbbra is számolunk, a sertéshús jövője a hazai fogyasztás. Éppen ezért itt a szintentartás a cél. A juh ágazatot a piaci igényekhez kell fejleszteni. Az agro.beruházások során a fejlesztésben rejlő tartalékok kihasználása a fő cél, a búza és kukoricatermelésben a fejlődéssel lépést kell tartanunk, a naproforgó termelésben pedig kövessük a legjobbakat. Azzal számolnunk kell, hogy 1985-ben a beruházási lehetőségek nem növekszenek, ugyanakkor egyes területeken nem mondhatunk le az intenziv fejlesztésről, a fejlesztés fő iránya változatlanul a gabona és a hústermelés növelése. A gabonaterület ugyan már nem növelhető, ezért a termésmennyiség növelése csak a hozamok emelésével képzelhető el. A hústermelésben hosszú távon elsősorban a vágómarha, ill. a marhahús exportképességének a fennmaradásával számolunk, és ez határozza meg a fejlesztés irányát. A sertéshús a jövőben elsősorban a hazai hus- és húskészítmények vonatkozásában őrzi meg meghatározó szerepét, ezért a megyében és országosan is szinten kell tartani a jelenlegi mennyiséget. A juh ágazatnál a piaci igényekhez történő gyors alkalmazkodást tűzzük ki célul, azért is, mert ma a juh ágazat jövedelmezősége igen labilis. A fejlesztés alsó határát a jövőt illetően a hazai fogyasztói igények szabják meg, a felső határát pedig a konvertibilis valutáért eladható termékmennyiség határolja be. Aláhúzza, hogy a vágómarha hústermelés a megyében visszaesett, ennek oka az átvételi nehézségek mellett az elérhető világpiaci árak jelentősen csökkentek és napjainkban is tart. Az abrakigényes hizómarha tartással fenn kell hagyni, az épület nélküli legelő és melléktermékekre alapozott husmarha tartással kell erőteljesebben foglalkozni. Az élelmiszer termelés energiafelhasználásánál differenciált az előrelépés. A húskombinátnál, a tejiparnál ez rendezett, a cukorgyárnál a 100 milliós veszteséget az elmúlt évben főként a magas energiafelhasználás okozta. A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árának növekedése miatt az agrárolló mintegy 10 %-kal növekedett. A mezőgazdasági üzemméretek Somogy megyében optimálisak. Néhány példát emlit, ahol még lépni kellene. Eddig sem volt kampányszerüség az üzemek egyesítésében, erre a jövőben sincs szükség. Amivel korábban számoltunk, azokat az egyesítéseket még egyszer át kell gondolni. A cukoripar helyzetére elmondja, hogy a világpiaci ár lényegesen lecsökkent, zavaró a vállalati önállóságnál az áttételes elszámolás és a termeltetés kérdésével is problémák vannak. A Kaposvári Cukorgyár helyzete az országos helyzetnél rosszabb, és ez nemcsak objektiv, hanem szubjektiv okokra is visszavezethető. A vetésterületi bázist Somogy