MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. szeptember 4. (179-231. o.) - 1. A központi bizottság 1978. március 15-i és a megyei pártbizottság 1978. október 4-i, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai, s a további feladatok. Jelentés: 182-202

w 6 Az erdő-^és fagazdaság jórészt a határozatban megjelölt irányban fejlődött. 1977-tol a termelés és nyereség - a fa nemzetközi konjunktúrája következtében - gyorsan nőtt. 1982-től a piaci helyzet romlása kedvezőtlenül érintette a SEFAG gazdálkodását. Az export bővitő hitellel létrehozott kapacitással a tőkés exportját több mint 60 százalékkal növelte. A feldolgozási hulladék felhasználása terén történt előrelépés. A SEFAG 2 gyárában és a böhönyei ÁG-ban energiaforrásként szolgál. Nem sikerült megoldani a vágástéri hulladák felhasználását. A beruházások csökkenésével az alacsonyabb értékű fa épületszerkezetként való hasznositása visszaesett. A fakészlet komplexebb hasznosítására a SEFAG keresi a megoldási lehetőségeket. A tárgyalt időszakban a megyében 4-5 tsz és egy állami gazdaság közreműködésével 6 fagazdasági társulás alakult. A SEFAG 4 társulás tagja, közreműködik munkájukban. A szövetkezetek fakitermelésének 68, az erdőtelepítésének 57 százalékát végzik a társulások. II. A mezőgazdaságban a termeléspolitikai célok zömmel megvalósultak. A termőföld védelme és a termelésben betöltött szerepe az utóbbi időben nőtt. A művelési ágakon belül a vizsgált időszakban a szántóterület kezdetben gyorsabb, majd a hozott intézkedések hatására mérsékeltebb ütemben csökkent. A korszerűtlen és elöregedett szőlő- és gyümölcsös 14-, illetve 29 százaléka ki lett vágva, nőtt az edo területe. Megvalósult 15 ezer hektáron a mezőgazdasági üzemek közötti földcsere, további rendezés döntően csak több üzemet érintő terület átadással oldható meg. A növénytermesztésben elért növekvő terméshozamokat a gazdaságok talajerő-gazdálkodásuk javulásával érték el. A vizsgálatokra alapozott talajerő gazdálkodás általánossá vált. Elsősorban a Balaton vízminőségének védelme érdekében terjed a folyékony műtrágya felhasználás. Alacsony a zöldtrágyázás és a higtrágya kijuttatás aránya. A növénytermesztés termelését a tájegységi és a helyi adottságokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás jellemezte. A vetésszerkezet a beszámolási időszak alatt jelentősen változott. Meghatározó a szántó 65 százalékán termesztett gabonák aránya. A kalászosok területe kismértékben nőtt, de összetételében az őszi árpa 1,6, tavaszi árpa 1,4-, zab 2,8-szeresére emelkedett. A kukorica vetésterülete a tájkörzeti termeléssel és a közgazdaságu szabályozással összhangban 25 százalékkal /24 ezer ha/ csökkent. A cukorrépát és burgonyát közel 4-0 százalékkal kisebb területen termelnek mint a beszámolási időszak kezdetén. Kedvező jövedel-