MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984
166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15
5 Az árutermelés és az építőipari tevékenység mellett kiemelt feladataink vannak a szolgáltatások területén. A beszámolási időszakban, mintegy 6k millió forint került e területen fejlesztési célokra, felhasználásra, jelentős központi támogatás mellett. Ennek köszönhető, a lakossági szolgáltatások lh t a fogyasztói szolgáltatások 120 J»-os teljesítmény növekedése, általános színvonal növekedés mellett. A legnagyobb fejlődós a gépjármű javítás területén volt. / Nagyatád, B.lelle, Kaposvár, Barcs, Somogyvár / Kedvezően alakult a személyi szolgáltatás és az építőipari felujitóz-karbantartó tevékenység, az utóbbi elsősorban közületi megrendelések miatt. A lakosság több más, olcsóbb formák között tud választani. A preferenciák, támogatások mérséklésével, illetve megszüntetésével egyidőben 1981-ben több szolgáltatásnál áremelésre került sor és az évek óta tartó dinamikus fejlődós lelassult, s ez a folyamat ma is tart. Csökkent a, kereslet több szolgáltatás területén. A létszám fokozatosan csökken, többen iparengedélyt váltottak, vagy más jövedelmezőbb tevékenységet folytatnak. Emelkedett az átalányelszámolásos részlegek száma, elsősorban a. kisebb létszámú személyi szolgáltató egységeknél. Nem javult és még hosszú a vállalási idő, van kifogásolni való a minőség területén is. A kedvezmények megszüntetése és üzemelési költségek növekedése esetenként egyes tevékenységeknél veszteséget okoznak. A jelenlegi tervidőszakban lényegesen csökknt a. fejlesztési beruházások összege, és száma, ami egyrészt a pénzügyi források beszűkülése, a. támogatás hiánya, másrészt a szakmunkások kilépése / vendégkörrel együtt / és a szövetkezetelalél jelentkező megrendelői igény csökkenésével függ össze. E kedvezőtlen hatások ellensúlyozására több intézkedés megtétele szükséges. A szövetkezetek átlagos állományi létszáma 198l-ben volt a legmagasabb, majd fokozatosan csökkent. A szövetkezetek átlagosan 350 - 36O bedolgozót foglalkoztatnak. 1982-ben az átlaglétszám 6,hk9 fő volt, a megye iparában dolgozók 23 /&-át az építőiparban dolgozók 19»3 fo-éit foglalkoztatták. Az országos szövetkezeti részarány 2.2, illetve 3*7 f°* A fizikai állományúak 59 százaléka, szakmunkás, ami meghaladja a ^9 f°-os megyei szakmunkás arányt, de ez szövetkezetenként és ágazatonként igen eltérő. A létszámcsökkenés 1983-ban felgyorsult. Az építőiparban a csökkenés 25 fa-os, ami különösen a. termelésben dolgozó szalanunkás oknál jelentős. Ez gondot jelent az építőipari ágazat előtt álló feladatok teljesítése szempontjából, mert az előtérbe került felujitókarbantartó munka szakemberek nélkül nem végezhető el. Csak e területen 3 ^ v alatt 70 ópitőipari szakmunkás lépett ki, többségük kőműves. A személyi szolgáltatások körében a legjobb termelő szakmunkások távoznak. Gépjármű szervizeinkből ko szerelő és 12 karosszéria lakatos távozott. A létszámcsökkenés okai között kell a korábban már emiitetteken kivül megemlíteni a bérszabályozási rendszer ösztönző hatását, ami más oldalról kedvezően befolyásolta a termelékenység alakulását. Sokan éljfc^ek a GYES igénybevétel lehetőségével.
