MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46

Mrt 4 5 A kisérleti Jövedelemszabályozás felgyorsította a szervezeti rendszer korszerűsítését, lehetővé tette az önelszámoló egységek számára az eddiginél hatékonyabb ösztönzési rendszer kidolgozását. Ezekkel a lehetőségekkel nem mindegyik résztvevő gazdaság élt megfelelően. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden gazdaságban tovább kell fejleszteni a rendszer elemeit, azok összhangját. Másrészt az önelszámoló egységek kialakitása, a vállalkozási magatartás kibontakoztatása a kisérletben nem szereplőknél is hasznos lehet. Figyelembe kell venni, hogy az eddigi kedvező tapasztalatokban benne van az indulás konjunkturális hatása, a kisérletben résztvevők előnyösebb helyzete, ami a későbbiekben megszűnik. A kisérlet tovább csökkenti a központi beavatkozást, igy fokozódik a vezetők és a kollektivek felelőssége az eredményes gazdálkodásban. Ezt a folyamatot erősiteni fogja a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. A kisérlet sikeres végrehajtása, az uj, hatékony módszerek elterjesztése érdekében az alábbi feladatokat kell megoldani: - Valamennyi résztvevő gazdaságban tovább kell finomitani a szervezeti-, az érdekeltségi rendszert és a kettő összhangJát. Általában bőviteni szükséges az önelszámoló egységek számát, annak érdekében, hogy a dolgozók előtt minél egyértelműbben, világosan átlátható egységben legyenek a feladatok és ahhoz kapcsolódóan a Jövedelmek. Még szorosabb kapcsolatot kell teremteni a tevékenységek tényleges eredménye, azaz a valóságos értéktermelés és a kifizetett Jövedelmek között. Az önelszámoló egységek érdekeltségi rendszerét ki kell terjeszteni a dolgozó kollektívára és a vezetőkre egyaránt. Indokolt másutt is bevezetni a barcsiak módszerét, a vállalkozói magatartás és az ösztönzés összekapcsolásara. Növelni célszerű a minőséghez kötött futtatások körét és mértékét, az előre utalványozott, munkahoz kötött bérek arányát, a minőségi bérezést. - Az érdekeltségi rendszer további korszerűsítése követelményeket támaszt a munka és értéke pontosabb mérésével, az információs és a tervezési rendszerrel szemben. E téren a továbblépésnél a kulcspozícióban lévő önelszámoló egységek érdekeit Jobban figyelembe kell venni. Az üzemi demokratizmus növelése megköveteli, hogy a vállalati párt- és szakszervezeti szervekkel való kapcsolatban is Jelenjenek meg a feltételeknek megfelelő uj módszerek. - A vállalati felső- és középvezetőknek feladatai, felelőssége tovább nőtt. A dolgozók eddigieknél erőteljesebben követelik - keresetük megfelelő szintje érdekében - a munkák Jobb szervezését, a folyamatos foglalkoztatást, stb. A Jobb ösztönzési ^lehetőséget ugyanakkor fel kell használni a munkafegyelem erősitésére, a minőségi követelmények érvényre Juttatására.