MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

168. ő. e. 1984. június 20. Rendkívüli ülés (224-260. o.) - 1. Az ifjúság társadalmi helyzete, és a párt feladatai c. vitaanyag véleményezése, a pártvita somogyi tapasztalatai. Központi bizottság vitaanyaga: 235-249

Z3& «*r eredménye a mai ifjúság nagyobb tudása, magasabb műveltsége. Ugyanakkor közoktatásunk legnagyobb gondja továbbra is az, hogy nem tud megfelelően hozzájárulni a tanulmányaikban lemaradók felzárkóztatásához, illetve a kiemelkedő képességű tanulók segítéséhez. A tanulóifjúság és a szülők körében közérzeti zavarokat okoz a felesleges túlterhelés, sok oktatási intézmény konzervatív szelleme és gyakorlata, az iskolai demokrácia erőtlensége. Számottevő mértékben érinti a diákok, a családok helyzetét a diákszociális ellátás színvonala is, amely az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött, de — mindenekelőtt a kollégiumi ellátottság, illetve a diákétkeztetés tekintetében — elmarad a kívánatostól. c) A fiatalok munkába állása általában megoldott. A társadalmi munkamegosztás legtöbb területén azonban nem bontakozik ki a szükséges mértékben tudásuk, aktivitásuk, többnyire nincsenek maximális teljesítményre ösztönözve. A bér- és jövedelemnövekedés — különösen a fiatal értelmiségiek esetében — elsősorban a munkában eltöltött időtől és nem a teljesítménytől függ. Ez lényeges oka annak, hogy a pályakezdők bére kisebb ütemben emelkedett, mint a foglalkoztatottak egészére jellemző átlag, és a fiatalok később érik el szakmájuk átlagos kereseti színvonalát, mint a 70-es évek elején. A tehetséges, törekvő, elkötelezett fiatal szakemberek szakmai és vezetői előrehaladása lassú, anyagi és erkölcsi megbecsülése nem kielégítő. A népgazdaságban — a mezőgazdaság kivételével — csökkent a vezetők között a fiatalok aránya. d) A hetvenes évtized második felétől az ifjúság önálló életkezdésével kapcsolatos gondok megnövekedtek. Ennek fő oka az, hogy az önálló életkezdéshez kötődő javak árszínvonala lényegesen gyorsabban emelkedett, mint a fiatal családok jövedelme. Az ifjúság jelentős részét legérzékenyebben az önálló otthon megteremtésének nehézségei érintik. Miközben a fiatalabb, önálló jövedelemmel nem rendelkező korosztályok jobb lakáskörülmények között élnek, mint a 70-es évek elején, az önálló lakás megszerzése a kereső, családalapító fiatalok számára ma lényegesen nehezebbé vált. A lakáshoz jutás mai formái — különösen a nagyobb városokban — egyre kevesebb fiatal család számára teszik lehetővé, hogy saját erejükből, belátható időn belül akár szerény méretű lakáshoz jussanak. Azok helyzete, akik nem számíthatnak szülői vagy vállalati támogatásra, gyakran kilátásta5