MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

168. ő. e. 1984. június 20. Rendkívüli ülés (224-260. o.)

2 A fiatalok nevelésében probléma van, nincs meg a felnőttek iránti tisztelet. A munkaszeretettel, munkavállalásra neveléssel is gond van. Egyre több a "lógós" fiatal. Ez a család, a munkahely, az oktatási intézmények közös felelőssége is. Egyre többet tesznek át oktatásban a vállalatokra, többet várnak ilyen téren a vállalatoktól,mint az állami szervektől. A vállalatra van bizva, hogy mennyit iskoláz be közép- és felsőfokra, vagy egyáltalán nem iskoláz be. Szükséges intézkedést tenni ezeknek a dolgoknak a csökkentése érdekében, a szülőkkel szemben az állami szervektől is gyakoribb ellenőrzést, és komolyabb felelősségrevonást kell kezdeményezni. A gyermek- és ifjúságvédő intézetben történő nevelés nem az életre neveli a fiatalokat. Nehezen illeszkednek be a munkahelyi, közösségi életbe. Többen felvetették, példát vehetnénk az NDK-tól az ifjúság nevelésében, pl. sport területén. Az iskolai sport nem nevezhető sportnak. Hiába van az iskolában heti 3 testnevelés óra, ha nem tartják meg szakszerűen, már óvodás korban meg kell szerettetni a sportot. Felvetették, hogy a különböző művelődési, kulturális intézmények nem arra vannak használva, amire létrehozták őket, mindenhol a gazdaságosság az elsődleges, bérbe adják, a rendezvények sem az igényeket tükrözik, hanem bevételcentrikusak. Lakáshelyzet megoldására javasolták a szülőkkel való együtt lakást, erre a célra nagyobb lakások épitését, további több garzonházra lenne szükség a fiataloknak a kezdéshez, és idősebbeknek egyaránt, ezáltal a nagyobb lakások felszabadulnának. A propaganda, a sajtó általában a negatívumokra irányitja a figyelmet, az ifjúsági sajtó hatását fel kellene mérni. A fiatalok általában azzal foglalkoznak, hogy itt mi van, mit tudnak elérni. A gond az, hogy a szülői házban megszokott életszinvonalat továbbra is szeretnék megtartani , amikor már önálló életet kezdenek. Felvetették, ha a munkaerő vándorlást meg lehetne szüntetni országosan, nem lenne munkaerőhiány. Kifogásolták, hogy az anyagban nagyon sok a feladata a KISZ-nek, miért várnak el olyan feladatokat a KISZ-től, amit az országos népgazdaság sem tud megoldani. Egyértelmű, hogy a fiatalok ebben vegyék ki részüket, de ne a megoldást várják el tőlük. Szóltak arról, hogy sokkal konkrétabban kellene az állami szervek feladatát megfogalmazni az anyagban. Nem értik milyen új szervezeti változtatásra gondolnak az ifjúsági szervezeteknél. Nem tartják jónak, ha különböző diákszövetségek alakulnak. Ha a meglévők megfelelő tartalommal működnek, akkor újra nincs szükség. A KISZ olyan szervezet, amely alkalmas arra, hogy uj feladatokat, formákat próbáljon ki, ha bevált, segitjük a megvalósítást. A párthoz, a munkahelyhez való kapcsolatot elsősorban a személyes példamutatással lehet elérni a fiataloknál. A párt felé közeledésre is ez ad alapot. A pártirányítás ne csak a számonkérésben nyilvánuljon meg, hanem a köztük való munka is nagyon lényeges. Sugár Imre elvtárs, vb-tag: Megitélése szerint az ifjúsággal való foglalkozást dokumentumokban lemérni helytelen, igenis az elmúlt 14 évben sokat foglalkoztunk, törődtünk az ifjúsággal. A jelen anyagon annak kellene végigvonulni, hogy nálunk minden érték alapja a munka. Ezt elválasztani nem lehet egymástól, aki az értékteremtés folyamatában részt vesz, annak mindegyikben megvan a szerepe. Helyére kellene tenni, mi az ami közvetlenül az ifjúsági szervezet ügye. Van, amiben jelző szerepet kell, hogy betöltsön az ifjúság és az alapján a visszacsatolás megtörténjen. Tapasztalható, nálunk berögződött egy fanatizmus, mi mindenkit kategorizálni akarunk, ami eleve kizárja a megoldások jelentős részét.