MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

3 kenysóg aránya más szövetkezetnél is nőtt. / Somogyvár, Marca­li, Siófok, Fonyód / Az építőipari ágazatba, tartozó 8 szövetkezet termelés növeke­désének évi átlagos üteme 7 Ͱ körüli, arai az utóbbi években k jelentősen lecsökkent, különösen a saját épitós-szerelési te­vékenység visszaesése miatt, ezt mind inkább az ipari termelés növekedésével ellensúlyozzák. Az ágazat termelése 1982-ben 10.3 Í»— os megyei, és 3*7 /&-os OKISZ részarányt képviselt, folyamatosan csökkenő létszám mellett. A termelés alakulása szempontjából meghatározó jelentősége van a piaci igényekhez igazodó termékszerkezetn ek. A piaci lehető­ségek kihasználása, a. beszerzés, az értékesítés, és a verseny­képesség terén az egyes termékeknél optimális darabszámot követel, amire a túlzottan vegyes profil mellett nincs lehetőség. A me­gyei iparfejlesztési célkitűzéseknek megfelelően a szövfckezetek jelentős szakosítást, ós profiltisztítást valósítottak meg. A személyi szolgáltatások többsége a követelményeknek szakmailag jobban megfelelő szövetkezetékhez került. / Kaposvár, Boglárlelle, SIÓ, Lady / A szétszórtan működő telepek számát cs öleként ettük, a tevékenységeket szakosítottuk, néhányat közülük átadtunk, illetve megszüntettünk. Az egyes ágazatokban bázis szövetkezeteket je­löltünk ki, és fejlesztéseiket ennek megfelelően támogattuk. / Ruhásat : Napsugár, Dráva, Lady; faipar: Lakberendező, Somogy; vasipar : Unitech, Kaposvár, Boglárlelle, Tabj sportlabda, munkás­vedéImi cikkek : Delta; lakásépítés: Kaposmérő, Komfort; épület felújítás- karbantartás: Kaposvár, illetve Siófok, Somogyvar, Komfort. / A szövetkezetek többirányú együttműködést valósítottak meg a bér­munkától afővállalkozásig, illetve bedolgozói munka vállalásá­ig más ISZ-ekkel, mg-i termelőszövetkezetekkel, és állami nagy­vállalatokkal. / Kanizsa, Balaton Bútorgyár, Elektrótermax, VBKM, stb. / A kapcsolat előnye megmutatkozott a nagyobb sorozatú termékgyártásban, a műszaki színvonal emelkedéseben, a termékszer­kezet átalakulásában, és az eredmény növekedésében. Nagyobb ha­tékonyságú, korszerűbb gépek kerültek beszerzésre, ós bérbevétel­re, a gép, ruha, valamint a faipar területén. A termékváltást szolgálta a növekvő licenc és szabadalom vásárlás, az ujitás. Korszerűsödött a. technológiai, - gyártási folyamat, uj termé­kek kerültek előtérbe, a régiek korszerűsítése mellett. Különö­sen a gépipar területen volt jelentős termékváltás, korszerűsí­tés, ami több esetben tőkés import kiváltása; is jelentette. / szerszám készítés; speciális gépjármű felépítmények, kontó­nerek; vegyestüzelésű kazánok; hőlégbefuvók; adatrögzítők, alkat­rósz gyártás; galvánberendezések, stb. / A fa és bútoriparban a zsalus nyílászárók, camping bútorok, bú­tor alkatrészek; ruházati iparban a divathoz igazodva textil, mű­bőr, bőr, cord alapanyagú termékek; a műanyag termékek között a csónak, a szél-lovas, vizóra akna és egyéb műtárgyak; és több kézmű ós háziipari termék jelentettek termékváltást. Előfordult helyenként a megszokott régi termékhez való ragasz­kodás, a begyakorlottság, a kockázat nélküliség előtérbe helye­zése, mert a termék még eladható volt. Például üstház, talicska., vasajtók, stb. Sok esetben a műszaki feltételek hiánya akadályoz­ta a termékváltást.

Next

/
Thumbnails
Contents