MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

^3 ne legyen a gazdaságosság szempontjából. Ha mindegyiknél meg tudjuk teremteni a továbblépés lehetőségét, támogatás igénybevételével, akkor továbbtudunk lépni. A Vasműszaki KTSZ-nél OKISZ támogatással 80 milliós nagyságrendű beruházást valósítottunk meg,melyre hosszabb távon szükség van. Ahol a lehetőség adott, ott élni kell a hitelfelvétellel is a továbblépés érdekében. A fejlődés érdekében meg kell fogalmazni a VII. ötéves tervre vonatkozó célkitűzéseket, úgy, hogy azokat Somogy megyeibbé tegyük. Meg kell találni azokat az utakat, módokat, amelyek a folyamatot tovább tudják vinni. Látnunk kell azonban, hogy a jelen körülményeket figyelembe véve nem fogunk tudni olyan eredményt elérni, mint korábban, de ha nem áll be törés, a folyamatosságot biztositani tudjuk. Felnőttek ezek a szövetkezetek, ezért látni kell a KISZÖV vezetésének is, nem szabad rátelepedni a témákra. A kellő önállóságot biztositani kell részükre. Lehet, hogy az új bérezési formákról nem volt jó a vezetők információja, lehet, hogy a belső információ volt hiányos, de a téma nem került ki a KTSZ-ekhez. Adják meg az embereknek ezt a lehetőséget, hogy tudjanak gondolkozni, merjenek vállalkozni, enélkül ez nem megy. Meg kell nézni, miért nem tudnak ezekben a kérdésekben előrelépni, majd pedig intézkedni kell a hibák felszámolására. Rév Lajos elvtárs: Az elhangzottakkal egyetért, nagyra értékeli a vitát.Megitélése szerint is a feladati részt át kell dolgozni. A közeljövőben az Állami Tervbizottság foglalkozik az ipar megújításával, ezen belül természetesen az ipari szövetkezetek részvállalásával is, ez a VII.ötéves tervhez is ad szempontokat. Beszámol az OKISZ a kormány előtt is, a végzett munkáról, az ott meghatározásra kerülő feladatok kihatnak a megyékre is, A feladatok meghatározásánál igyekezzenek somogyibbá tenni azt. A nagyüzemi modellre épitve kell a szövetkezeti ipart fejleszteni. Ma elsősorban gazdasági kérdésekről esett szó. Szólni kell arról is, hogy a szövetkezeti tagoknak - nem szakszervezeti tagok - a mozgalmi feladatokat is el kell látni. A szövetkezeti mozgalom azt nem bírja el, hogy az elnök csak gazdasági, a helyettes pedig csak szövetkezetpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Mindkét terűlettel egyformán kell az elnöknek is foglalkozni. Ahol nem jó a szövetkezetpolitikai mozgalmi munka, ott tartós jó gazdasági munka sem lehet. Szövetkezeti ágazatok együttműködése arra figyelmezteti a megyei szerveket, hogy meg kell vizsgálni a megyei koordinációs bizottság munkáját, ugyanis vannak területek, ahol nagyon gyenge az együttmöködés. Nem alakult ki a meg felelő munkamegosztás a három szövetkezeti ágazat között.Pl.bolt, szolgáltató egység egy épületben meg lehetne oldani. Ezzel sokkal többet kellene foglalkozni gazdasági téren is. A szellemi-anyagi koncentráció révén a tsz. áfész nagyon sokat segithetne. Közösen jobb koordinációval jobb, hatékony±>b munkát tudnának végezni. Lehetőséget kellene biztositani arra, hogy a kisipari szövetkezetek elnökei párttitkárai a jelentést, a határozatot mélyebben megismerjék. Nagy jelentőségű dolog ez a szövetkezetek szempontjából; kiegészítve egy szóbeli iránymutatással, ösztönzőleg hatna, ha megköszönnék a szövetkezeteknek az eddig végzett munkát.