MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

-r 6 Horváth László elvtárs: A kisipari szövetkezetek az elmúlt években jelentősen fejlődtek, aktiv részesei a megye gazdasági, társadalmi életének. A KTSZ -ékből ipari szövetkezetek alakultak ki, munkájukban is érezhető a nagy fejlődés. Az V. ötéves tervben 160 %-os termelés növekedés volt, 5-5,5 %-os nyereségnövekedéssel. A VI. ötéves terv első 2 évében 29 % termelésnövekedést 164 %-os nyereségnövekedés követte. Jelentős az export termelésben elért eredmény is. Elismerésre méltó az árutermelő tevékenységük is. A lakossági szolgáltatások területén azonban szükséges előrelépni. A jövő feladatainak meghatározása szempontjából érdemes odafigyelni a munkaerővel való gazdálkodásra. Az ipari szövetkezetek fejlődésénél is döntő a műszaki és közgazdasági szakembergárda milyensége: a műszaki fejlesztésnél ez elengedhetetlen feltétel, ezért a jövőben erre megkülönböztetett módon figyelni kell. A szakemberképzés a jövőben is meghatározó lesz. Rövid távra nagyon jónak tartja a feladatokat. Megitélése szerint azonban hosszabb távra összefoglaltabban kellene a feladatokat meghatározni, és megyeibbé tenni azokat. A jelentést elfogadja. Dr. Sz e r é n y i János elvtárs: A szövetkezeti szektornak a belföldi áruellátásban a szerepét növelni kellene, ezt indokolja a megye áruellátása is. Javasolja, ha a kereskedelem ner rendel az ipari szövetkezetektől a kivánt mértékben, akkor a szövetkezeteknek kellene elébe menni a kereskedelemnek, erre a lehetőség megvan. A szolgáltatással kapcsolatosan át kellene törni a bűvös kört, és meg kellene tartani az embereket ugy, ahogy az ipari üzemek teszik. Nagyon jó lehetőség pl. a gazdasági munkaközösségek létrehozása. Ezt indokolja pl. az is, hogy cipőkészitést fél évre vállalnak, a Lakbér.KTSZ a lakosságtól már nem fogad el megrendelést, stb., mert nincs ember. Módot kell találni arra, hogy az embereket megtartsák. Ha ezirányban nem intézkednek, akkor nem valószinü, hogy nyereségben előre tudnak lépni. Nem mindegy,hogy a rendelkezésre álló kapacitást milyen irányba kőtik le. Foglalkozni kell azzal is, hogy pl. az épitőipari KTSZ alig végez lakossági szolgáltatást. Tapasztalat, hogy az ipari szövetkezetektől elment a szakmunkások egy része és maradt a nemtermelő apparátus. Forditsanak nagyobb figyelmet a munkaerő megtartására, ez fontos lakossági érdek is. Sugár Imre elvtárs: A jelentő résszel teljes mértékben egyetért: jól bemutatja az elmúlt években végzett munkát. Az eredményekben bent van az a vezetőváltás is, ami az utóbbi időben történt, de nem hallgattatja el a meglévő problémákat sem. Igaz, a szövetkezeteknél hullámzó a teljesités, nem azonos sikerrel lehet megoldani, de az ossz.kép az pozitív. Mindezek mellett hiányérzete támad az embernek, egyes feladatok megoldása hiányos, sikertelenség tapasztalható, kevésbé eredményes voltának okai, kevés a véleménynyilvánítás. Nem mindig azok az elsődleges dolgok, amik fel vannak vetve. Egy csomó olyan téma van, amellyel a javaslati, döntési, intézkedési szinten foglalkozni kell. A megyében csaknem 2000-rel csökkent az építőiparban dolgozók száma, ellentétben Biczó elvtárs által elmondottakkal, nem mutatkozik ez a magánkisiparban dolgozók növekedésében, mert kb. 100 fő kért iparengedélyt. Megitélése szerint, ahol a kilépések zömében előfordul-