MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

4 - # árusitja, sajnos a bolt kicsi, eléggé eldugott helyen van - keresik a jobb elhelyezésre a megoldást. A boltok számának növelését szeretnék elérni a jövőben, mellyel erősitik a lakosság és a szövetkezetek kapcsolatát is. A kört lehet bőviteni fa, vas, barkács áruféleségekkel, ezzel a jövőben foglalkozni fognak. A létszámcsökkenés eredményeként 30 %-felhasználhatóságával javult a bérszínvonal. Az épitőipari létszámcsökkenést súlyosnak tartja, nehéz lesz átállni a fenntartó munkák végzésére, ehhez szakember kell nem pedig gép. Félő, hogy nem tudják megfelelő szinvonalon végezni a felvállalt munkát. A lakossági szolgáltatásnál nincs fejlődés az utóbbi években, ugyanis a kisipari tevékenység következtében és az árak növekedése miatt csökkent az igény. A lakosság részéről felmerülő igényeket ki tudnák elégiteni még 40 %-os nagyságrendben is. Igény növekedésre nem igen számolhat anélkül, hogy a megrendelő vendég a minőséggel, határidő átfutással ne legyen elégedett. Ezen javitaniuk kell. Arra nincs mód, hogy növeljék az egységek számát, különösen addig nem amig vannak ki nem használt egységek. Pl. Barcs - nem veszi ki senki gebinbe, az ott dolgozók elmentek maszeknek. A rendelkezésre álló eszközök nem alkalmasak az ösztönzésre, nagy az adó, a visszafogás, magas a rezsi, és különösen a kisközségekben alig van 8-10 vendég. Az ipari szövetkezetek exportja összmegyei szinten jó, 30-35 millió körül van. Pl.közel sincs mindenütt ilyen jó kép, a recesszió hatására igen magas az árnyomás, kevés a vevő. A műszaki színvonallal nem tudnak kellő képpen lépést tartani. Export szempontjából a bérmunka erősödött. Az ipari szövetkezeteknél sok a bejáró fiatal, nem kielégitő a KISZ szervezettsége, a program, a vezető alkalmasság nem kielégitő. A szolgáltatóipar területén a vendégmegtartáshoz legfontosabb a minőség, a rövid határidő, a megfelelő ár. Emelhetnék pl. az árat a fodrászatnál, de igy is nagyon kevés a vendég. Nagy a rezsi, kevés a vendég. A szövetkezetek között jó a kapcsolat, minden szövetkezetben minden kérdésről mernek beszélni. Igaz, volt arra példa, ha vezetőről volt szó, leszavazták őket, de elviselték. Elmondhatja, hogy személyével is jó a kapcsolat, a dicséretet, elmarasztalást egyaránt alkalmazza, őhozzá bárki, bármikor mehet a problémájával, az ajtó nyitva áll. A beruházásoknál a visszafogás nem azt jelenti, hogy nincs beruházás /pl. Csurgó, Barcs gázprogram, Blelle, Fonyód lakberendező/, előkészítették az egész programot. A gyorsan megtérülő beruházásokra kapnak anyagi támogatást. Az exporttevékenységet hátrányosan befolyásolja a külker, vállalatok gyakori átszervezése, mire a helyi üzletkötő megismeri és kialakitja a kapcsolatot, addigra más kerül a helyére. Ez a további kapcsolatot hátráltatja. Rév Lajos elvtárs: Néhány pontositást fűz a válaszhoz: Országos átlagban nem csökkent a szolgáltatás, inkább növekedett a ruha mosás tisztitás kivételével. Bizonyos uj módszerekkel, szervezési átalakításokkal itt is van mód arra, hogy az embereket megtartsák pl. gazdasági munkaközösség létrehozása, mellyel nagyobb önállóságot kell nekik biztositani. Ily módon az építőiparban is szivesen maradnak az emberek. Tény, hogy az építőiparban 25 %-kal csökkent a létszám, de nincs odairva hogy 5 év alatt. Többhelyütt nem akadályozták szándékosan a létszámcsökkenést, ha olyanok a körülmények, hogy ki akar lép-