MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

171. ő. e. 1984. december 12. (55-119. o.) - 2. A megye értelmiségének helyzete, különös tekintettel a fiatal értelmiségiekre, s a további feladatok. Előterjesztés: 85-102

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA KAPOSVÁR Készült: 30 példányban VB/31/1984, Látta: t*U<Í5 Előterjesztés a megyei párt-végrehajtóbizottságnak a megye értelmiségének helyzetéről, különös tekintettel a fiatal értelmiségiekre. További feladatok. A szocialista társadalom épitése során egyre dinamikusabban növekszik - a munkás-paraszt osztályszövetség bázisén - az értelmiség alkotó részvételének jelentősége. Az átállás a gazdaság intenzív szakaszára, a tudományos és műszaki haladás követelményei, társadalmi-politikai intézményrendszerünk fejlesztése, az igényesebb elméleti-ideológiai és kulturális munka egyaránt szükségessé teszik a szellemi dolgozók aktiv közreműködését szakterületükön és a közéletben. A szellemi és fizikai munka közeledése, anyagi és erkölcsi megbecsülésének fejlődése nem mentes ellentmondásoktól sem. A kibontakozást az objektív nehézségek - az egyes területek eltérő fejlettsége és fejlesztése - mellett az emberi tényezők felszínes kezelése is gátolja. A politikai munkában rendkívül fontos számot vetnünk a hátráltató tényezőkkel is; különösen az utánpótlás szempontjából döntő rétegek és csoportok helyzetével, beilleszkedósével, közéleti részvételével. E teendőre nemrégiben a Politikai Bizottság is ráirányította a figyelmet; ez év április 25-én tárgyalt a fiatal értelmiségiek helyzetéről, a körükben végzett politikai munka tapasztalatairól. Megállapítható, hogy az értelmiség foglalkozását, területi elhelyezkedését, nembeli és korbeli összetételét illetően jelentősen változott az elmúlt négy évtizedben. A felszabadulást követően nagy számban és származásban is közvetlenül kapcsolódott uj rétegeivel a munkássághoz és a parasztsághoz. A mobilizéciós folyamat a hetvenes években lelassult; a réteg - miközben belsőleg tovább differenciálódott - egyes pályákon zártabbé vált. Közrejátszik ebben a fizikai dolgozók gyermekeinek még mindig jelentékeny esélyegyenlőtlensége a továbbtanulásban; az utóbbi időszakban viszont fontos értelmiségi pályák /például: műszaki és pedagógus/ társadalmi tekintélycsökkenése is. Sajátos helyzet - egyes szakterületeken illetve a fejlődő vidéki településeken -, hogy a fiatalok szempontjából nem csupán utánpótlásról van szó, hanem uj létesitésü szellemi álláshelyek betöltéséről. Az egyre nagyobb szükséglet azonban nem mindenütt jelent vonzó letelepedési körülményeket, kibontakozási lehetőségeket; a fiatal értelmiségiek körében jellemzőek a beilleszkedési zavarok, generációs problémák is.