MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 25. (90-124. o.) - 2. Az 1983. évi beszámoló taggyűlések politikai tapasztalatai. Jelentés: 106-113

•ft 4 Sokan a népgazdaság helyzetéből, feladataiból kiindulva szóltak a helyi gazdasági munka eredményeiről, gondjairól, s a teendőkről. Főként gazdasági vezetők, műszaki és közgazdasági értelmiségiek hangsúlyozták a helyi termelőegységekben folyó munkának a jelentőségét a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javitásához az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzéséhez való hozzájárulásban, A termelés gazdaságosságának és minőségének, az anyag- és energiatakarékosság javítására, az export növelésére tett intézkedéseket általában eredményesnek Ítélték meg. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az üzemen kivüli tényezők jelentősen nehezitik helyzetüket. Az exportra termelő üzemeknél tovább nőnek az órtékesitési nehézségek, csökken a termékek ára. A termelésben dolgozók széles körben, a termelést, a munkaszervezést egyre súlyosabban akadályozó tényezőkónt vetették fel a gép- és alkatrészellátás helyenként már tartóssá váló zavarát. Több helyütt elmondták, hogy a gazdasági egységek nehéz évet zártak, s felhivták a figyelmet az elkövetkezendő időszak nehézségeire is. Több telephelyen - főként a budapesti központú nagyvállalatok megyei egységeiben - a párttagok egy része bizonytalannak látja munkahelye jövőjét, a kialakult helyzet miatt helyenként élesen birálta a vállalatvezetést. Az ipari üzemek egy részében a termékszerkezet-váltás és belső átszervezések átmeneti nehézségei miatt felgyorsult a munkaerőmozgás, ami helyenként létszámhiányhoz vezetett. Változatlanul sok kritika érte a munkafegyelem helyzetét, szinte mindenütt szükségesnek tartják annak erősítését, A párttagok továbbra is sok tartalékot látnak a munkafolyamatok jobb megszervezésében, a szigorúbb ellenőrzésben, a következetesebb irányitó munkában. A kisérleti jövedelemszabályozásbán a résztvevő vállalatoknál elismeréssel szóltak annak pozitiv hatásairól; emelkedett a munka termelékenysége, nőtt a vállalati nyereség és a dolgozók jövedelme, de szóvá tették azt is, hogy a termelést közvetlenül irányitók anyagi ösztönzése elmaradt a fizikai dolgozókétól. Más területeken széles körben sürgették a munka szerinti bérezés egyértelmű gyakorlattá tételét. Sok helyen szóvá tették a társadalmi tulajdon védelmének lazaságát, a nagyvonalú, pazarló anyagfelhasználást a vezetés, az érintett dolgozók és főként a kommunisták ez irányú felelősségót. Széles körben kritika tárgyát képezte a közgazdasági szabályozók gyakori módositása, amely többek szerint az ipari és a mezőgazdasági üzemeket egyaránt sújtja, A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszervezeteiben ugy Ítélték meg, hogy a mezőgazdasággal szemben támasztott fokozódó igények teljesítését veszélyezteti az ipari háttér hiánya. Felvetették, hogy a mezőgazdasági üzemek termelésére kedvezőtlen hatással van az erő- és munkagépek állami támogatásának megszüntetése, ami különösen a gyenge adottságú, alacsony technikai felszereltsógü tsz-eket sújtja. Számos termelőszövetkezetben "nullára futott" munka- és erőgépekkel dolgoznak. Sokan szóltak elismeréssel - nemcsak a mezőgazdasági üzemekben - a megye mezőgazdaságának az aszálykárok ellenére történt helytállásáról, eredményeiről, melynek kapcsán több agrárszakember az 1983. évi aszály 1984-re áthúzódó káros következményeire is felhivta a figyelmet.