MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

163. ő. e. 1983. október 5. (180-210. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és a további feladatok a megyei pártbizottság 1971. szeptember 28-i határozata alapján.. Jelentés: 182-203

A megye párttagsága elfogadta a Központi Bizottság 1983, április 12-13-i határozatában megfogalmazott követelményeket az aktivabb, határozottabb politikai munkára vonatkozóan. Felvetették viszont, hogy a gazdasági, nemzetközi, ideológiai élet egyes kérdéseiben nehéz eligazodni, nem mindig elegendő a felkészültség ehhez. A határozottabb véleményalkotáshoz gyorsabb, teljesebb tájékoztatást igényelnek, a megyei és a helyi párttestületek tevékenységéről is. Kifogásolják, hogy a párttagok által továbbitott gondokra nincs mindig megfelelő intézkedés, vagy az késik, sőt az is, hogy elmarad. Előfordul viszont, hogy a hozott intézkedésekkel a párttagság sem érvel, politizál eléggé. Felvetették, hogy a párttaggyülések gyakran formálisak, értekezlet-jellegüek. Kifogásolják, hogy a tagságot foglalkoztató információkhoz nem mindig lehet hivatalosan hozzájutni, hanem kerülő utón. Ezek rontják a közélet hitelét, csökkentik az aktivitást. Birálják, hogy a tagfelvételek során nem érvényesülnek a minőségi követelmények, sokszor statisztikai szempont a mérvadó. Túlzottnak tartják egyes birált vezetők sértődékenységét. Éles birálattal illetik, hogy egyes személyiségeknek más a nézete a közélet fórumain és más a magánvéleménye. A párttagok, a politizáló közvélemény elvárja a nézetek és tettek nagyobb összhangját, kifogásolják a felszinességet, a kétarcúságot. A közvélemény viszonya a szövetségi politikához a szocialista nemzeti egységben nyilvánul meg. A politika alapvető kérdéseiben érzékelhető a közmegegyezés. Helyeslik, hogy az előremutató véleményalkotásokra épit a párt, szélesedik a demokratizmus. Elismerést vált ki a sorsdöntő kérdésekben, a nyilt politikai állásfoglalás. Kifogásolják viszont az irányitás minden szintjével kapcsolatban azt, amikor előre eldöntött kérdéseket kivannak jóváhagyatni; a látszat kedvéért kevésbé lényeges dolgokat bocsátanak vitára, esetenként a fórumokat az egyéni felelősség leplezésére használják. Helyeslik a dolgozók, hogy a párt és állami irányitás a munkásosztály vezető szerepét a társadalmi élet alapvető területein érvényesiti. Munkások, mezőgazdasági fizikai dolgozók szóvá tették viszont, hogy ennek ellenére a mindennapi életben ez sokszor ellentmondásosan, hiányosan tapasztalható. Felvetik, hogy a gyakorlati esélyegyenlőségért jóval többet kell tenni. Kifogásolják az elvtelen előnybiztosítási, a legalizálódott összefonódást, a protekcionizmust. Érzékelik, hogy nőtt az egyének, illetve családok közötti különbség, sőt hat még az egzisztenciális, úrhatnám gondolkodásmód is. A megyei közgondolkodásban tükröződik a munkásság és a parasztság szövetségi viszonyának helyes értékelése, jóllehet a különbségek, ellentmondások, a falu és város viszonylatában részben újratermelődnek /pl. felvásárlási árak, áramdij, közlekedés, szövetkezetek megitélóse stb./.