MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

163. ő. e. 1983. október 5. (180-210. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és a további feladatok a megyei pártbizottság 1971. szeptember 28-i határozata alapján.. Jelentés: 182-203

7 a magas piaci árakat. A közvetitő - közbeeső - kereskedelem tevékenységét városban és falun egyaránt birálják. A gyenge termelőszövetkezetek tagsága elismeréssel szólt a megyei szervek gazdálkodást segitő tevékenységéről. A melléküzemágakat a termelőszövetkezetekben indokoltnak tartják, egyes ipari üzemekben pedig birálják. A tanácsi gazdálkodásban az életkörülményeket javitó beruházásokat - iskolák, lakások épitése, a kórház rekonstrukciója, viz- és közműfejlesztés - megyeszerte elismeréssel fogadják. A viz- és környezetvédő rendelkezéseket a Balatonon indokoltnak tartották. A viz minőségének romlását főleg a felelőtlen magatartással /üzemek, intézmények, egyének/ magyarázzák. Megszüntetésükről már korábban határozottan kellett volna intézkedni - fogalmazódott meg. A gazdasági szakemberek részéről megszaporodtak a gazdaságirányítást biráló megjegyzések. Esetenként a módosított szabályozókkal magyarázzák az eredménytelenséget. Sérelmezik, hogy év közben is sok a szabályozómódositás, s ez neheziti a tervezést, a távlati piackutatást. A középvezetők az uj pályára áttérés követelményeit csak az általánosság szintjén ismerik, ezért a helyi teendők megfogalmazása gyakran elmarad. A munkások viszont birálják a feltételeket, felvetik a programok hiányát, a szervezetlenséget. Szenvedélyesen szólnak a szerződéses fegyelem lazulásáról. Egyre kevésbé érzékelik a szerződós jogi kényszeritő erejét. Kifogásolják, hogy a monopolhslyzetben lévő vállalatok esetenként visszaélnek helyzetükkel, hibáikat, mulasztásaikat csak objektiv okokkal magyarázzák. A kötbérek órvényesitése - a további együttműködés érdekében - gyakran elmarad. A mezőgazdasági kistermelők termelési kedvét nagymértékben gyengiti a taktikázás az árakkal, a fogyasztók viszont a burkolt árfelhajtást teszik szóvá. Az innovációs képesség, az újítómozgalom - mint fejlődésünk egyik hajtóereje - egyre nagyobb szerepet kap a közgondolkodásban. Többen kifejtették, hogy szellemi tőkénket nem hasznosítjuk tellően. Helyeslik, hogy az életszínvonal szintentartása továbbra is alapvető cél és feladat ; alakulásával kapcsolatban jelen van a bizakodás, s az aggodalom is. Ez mindenekelőtt a fogyasztói ár- és bérkérdésekben, a szociálpolitika megítélésében fejeződik ki. Az áremelésekkel kapcsolatos híresztelések, hangulatkeltések gyakran lényeges belpolitikai, gazdasági feladatokról terelik el a figyelmet. A fiatalok részéről elhangzik, hogy számukra az életszínvonal megőrzése ma kevésbé vonzó program. Az árváltozások szükségességét általában tudomásul veszik, de kifogásolják, hogy a szabadáras cikkek állandóan emelkednek. A valóságos árszinvonalnövekedést többen nagyobbnak tartják a jelzetteknél. Mások - főleg a nyugdijasok, az alkalmazottak, a bérből és fizetésből élők - az életszínvonal romlásáról panaszkodnak.