MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

162. ő. e. 1983. július 13. (211-253. o.) - 2. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete és a további feladatok a politikai bizottság 1981. augusztus 4-i állásfoglalása alapján. Szóbeli jelentés: 226-232 - Tervezet: 233-238

8 Megitélóse szerint több segitséget kellene adni az intézeti fiatalok munkába állásához. A munkahelyek, a KISZ- ós társadalmi szervek segít­sék jobban beilleszkedésüket, hogy ne ragadja el őket a "városi élet". Tudja, nem nagyon szeretnek "balhés" gyerekekkel foglalkozni, mert környezetükre is nagyon rossz hatással vannak ezek a fiatalok. KISZ-titkári tanfolyamon Orbán elvtárs a GYIVI igazgatója e fiatalok­kal való foglalkozás módszereiről adott tájékoztatást. Az intézeti fiatalokat második éve viszik táborba, hiszi és vallja, hogy nem sabad elszigetelni őket a többi gyerektől. Egyetért azzal, hogy a pedagógus KISZ-szervezetek többet tehetnének de az igazsághoz tartozik, hogy félnek ettől a munkától a pedagógusok. A megye társadalmi és mozgalmi szervei közös összefogással sokat te­hetnek e gyerekek nevelése érdekében. Az elkövetkező években a meg­előző munkára az eddiginél is több figyelmet kell forditani, annál is inkább mert a nagylétszárau osztályokban nem tudnak minden egyes gyerekkel kellőképpen foglalkozni. Ha az érvényben lévő megysL cigányhatározat végrehajtásában előbbre jutunk, akkor az ifjúságvédelmi területen is kézzelfogható eredménye­ket érhetünk el. Dr. Kassai János elvtárs; Egyetért azzal, ugy tudunk csak előre lépni, ha minden szerv maradék­talanul elvégzi saját maga területén a reá háruló feladatokat. Egyet­len szerv sem képes arra, hogy más helyett dolgozzon /munkahely, szülői ház, KISZ, pártfogó, pedagógus, orvos stb./ Elsődleges felada­taik vannak itt a tanácsi dolgozóknak, ehhez a munkához a pártszervek is szükség esetén adják meg a kellő segitséget. Tény, hogy a fiatalabb korosztálynál /14 évig/ viszonylag jobb a hely­zet, bár az utóbbi évben a cigánygyerekek számának emelkedése nem meg­nyugtató. Ahhoz, hogy az ifjúságvédelmi munkában is érezhető eredményt érjünk el, vissza kell kanyarodni a cigányhatározathoz. 18 éves korukig a gyerekek munkába állásához, a pályaválasztáshoz segitséget tudunk adni. Keresni kell azokat a módszereket, amelyek önállóságra nevelésükhöz segitséget adnak. Akik albérletben élnek, viszonylag jobb az életvitelük, de a pénzt ők sem tudják megfelelően értékelni. Szerinte a pártfogói hálózat továbbfejlesztésével sokat lehetne ezeken a fiatalokon segiteni. Dó tapasztalatok vannak a felvilágositó munkáról. A rendőrök, ügyészek orvosok eredményesen működtek közre a cigánytelepeken tartott jogpro­paganda előadásokon, melyet magatartási, életviteli, erkölcsi és egészségügyi kérdésekről tartottak. Ott, ahol az orvos rendszeresen tartott felvilágositó előadásokat, az 5 %-ról 2,3 %-ra csökkent a szülések száma. Ezt a tevékenységet tovább kell folytatni. Ha tudati kérdésekben is előre tudunk lépni a megyében /pl. az elkü­lönítések megszűnnek/ akkor már eredményről adhatunk számot ugy a cigányhatározat végrehajtásában mint az ifjúságvédelem területen. Varga Péter elvtárs összefoglalója: Az ellentmondásos képet jól egészitették ki a vitában résztvevők, akik a cigányhatározatra is ráirányították a figyelmet, annál is inkább, mert a kettő szoros összefüggésben van egymással. Az elmúlt 25 évben társadalmunkban lezajlott változásoknak negativ hatásai is vannak, korábban a családban a nő volt az összetartó erő, azonban munkába állásukkal a család belső élete is megváltozott. A munka és a háztartás mellett kevés idő jut a gyerekekre. A fiatalok önállóságra nevelését már 14 éves korban meg kell kezdeni, igy mire kikerülnek az intézet szárnyai alól, addigra már maguk is meg tudnak állni a lábukon- ebban ««,<« A "' 8DDen a Pedagógusoknak, a nevelőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents