MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

161. ő. e. 1983. május 4. (186-232. o.) - 2. A vállalati szerződéses fegyelem helyzete a gazdasági bírósági ítélkezés tapasztalatai alapján. Jelentés: 204-219

9 ^ - r Sugár Imre elvtárs: Eddigi ismereteit az anyag megerősítette, reálisnak tartja a leírtakat. Amiben hiányérzete van, az anyag hozhatott volna néhány tipushibát, ami a jellege miatt olyan, hogy fel kell rá figyelni. Pl. a generálelv hogyan működik az ópitőiparban, a gyakorlatban hogyan fogadják el, mit kellene itt tenni. A tervező megtervezi az épületet, a kivitelező átnézi a terveket, megindul a kivitelezés, kiderül, hogy ilyan vagy olyan anyag nincs, jön a módosítás, - nem kapható a javasolt anyag sem, a beruházó belemegy a változtatásba, mégis ő kerül ki vesztesként. Semmiféle felelőssége nincs a javaslattevőnek. Ezek a kivitelezői "packázások" már etikai kategóriába is tartoznak. Vannak ilyen ögyek is a megyében, amit precedensként meg lehetett volna említeni. Az érvényesítésnek, kikényszeritésnek van egy Össztársadalmi szintje, van egy vállalati, és van az egyéni szint. Eléggé keverednek itt a dolgok. Az egyénekben úgy szűrődnek le, ha nagy a hiba, akkor nincs kár, ha kisebb értékről van szó, megjelenik a kár. A nagy ügyeknél megfoghatatlan a felelősség. Arról sem irnak, hogy a tipikus esetek mennyire kerülnek nyilvánosságra. Nem pellengérre állitásról van szó, hanem főleg belső tájékoztatásról okulás képpen. Pl. egy rossz kisajátítási döntés következményeit hosszú ideig, több ügyön keresztül viselhetjük. Véleménye szerint indokolt lenne a feladati részben egyfajta minősítés arra, hogy az országoshoz viszonyítva a megyei helyzet milyen, mit lehet elfogadni, mit nem. A gazdálkodó szervek feladatai felvannak sorolva, a bíróság egy-két esetben érdekelt. Ha lehetne, kérné a bírói szerveket arra, néhány tipikus dologgal - generál ügyeket kiemelve - úgy foglalkozzanak, hogy az általános érdekek előrevitelót segítsék. Pl. a teraszháznál a kár óriási, a felelős megfoghatatlan; vagy a garanciális ügyek. Sok a lakó, egyedenként kicsinek hat a dolog, de összességében nagy ügy, és ilyenkor a jogi eszközök mintha kevesek lennének. /A példatár 11, pontjában a lábodi iskolánál nem a SÁÉV, hanem a TANÉP az érdekelt./ Jogszabály kimondja, akármilyen kevés a határidő csúszás, kötbérezni kell. Ezt túlzásnak tartja, mert egy 30 napos késedelem esetén indokolt, de 5-6 nap miatt nem. Ebből adódik az, hogy félig kész lakásoknál már elkezdik a műszaki átadást, Dr. Túri Imre elvtárs: Az anyag elsősorban építőipari dolgokkal foglalkozik. Az ügyészség 5 építőipari szervezetnél /Tanép, Sáév, Délvióp, és két építőipari szövetkezet/ végzett tájékozódást. A tapasztalat az, hogy a kivitelező szervezetek egyes szakvonala nem ismeri a helyzetet, amiből az következik, hogy 125 számlát kollaudált a SOMBER, melynél jelentős volt a túlszámlázás, 69 esetben meghaladta a százezer forintot, a végösszeg 477 millió forintot tett ki. Ez is a gazdálkodási fegyelem lazaságaira utal. Az 5 építőipari szervezetnél 15o4 szerződést teljesítettek, ebből lo3 esetben volt szerződésszegés, a lo3-ból 58 esetben az építőipari vállalatokkal szemben indítottak pert, zömmel a SÁÉV és a TANÉP ellen.