MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
161. ő. e. 1983. május 4. (186-232. o.) - 1. A megyei párt-vb 1978. augusztus 30-i, a csurgói nagyközségi pártbizottság irányító, ellenőrző munkájára és községpolitikai tevékenységére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 188-195 - Szóbeli kiegészítő: 196-197
M^ r 0// 3 - /:' v A Napsugár Ipari Szövetkezetnél hosszú évek óta próbálkoztak a KISZszervezet erősitésével, kevés sikerrel. Az igazsághoz tartozik, hogy a pártszervezet sem állt a helyzet magaslatán, kádergondok és egyéb problémák miatt. Nemrég ketté vált a szövetkezet, azóta elindult bizonyos fejlődés ezen a területen is. Korábban az ipari iskolákkal sem volt megfelelő kapcsolata az ISZ-nek, igy az aktiv KISZ-esek elvesztek az üzemben. Itt a pártszervezet felelőssége is messzemenően fennáll. A nagyközségi pb-tagok politikai felkészültsége jó, azonban ez nem érződik a testületi üléseken. A 27 pb-tagból ezideig 15-en nyilvánítottak véleményt. Ő nem kéri fel őket hozzászólásra, véleménye, ha valaki testületi tag, az érezze kötelességének a véleménynyilvánítást az adott fórumon. A vb-tagok aktivak az üléseken. Ugyanezek a pb-tagok környezetükben sokat tesznek a politika megvalósulásáért. Varga Péter elvtárs; A csurgói tsz-nél a dolgozók, ós a mi igazságérzetünket is sértette, hogy a fizikai dolgozóknál az elmúlt két évben a bér 17 %-kal, a nem termelőké pedig 37 %-kal emelkedett. A dolgozók joggal elégedetlenkedtek, a Központi Bizottsághoz, a rádióhoz, a megyéhez is irásban ezt eljuttatták. Érthetetlen számunkra,hogy a helyi vezetők minderről későn értesültek. Ugyancsak a bérelosztás miatt feszültség volt a csurgói faüzemnól, ahol sok cigány dolgozik, se szakmájuk, se műveltségük, ott magas szin vonalat nem lehet kialakítani. Sugár Imre elvtárs: Csurgóról beszélve nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a környezetet, ahol elhelyezkedik, Nagyatád, Nagykanizsa között, és a megyehatár szólén, ezzel a ténnyel számolni kell. A jelentést reálisnak, önkritikusnak tartja, azonban ha pontosabban fogalmaznak, nem lehetett volna félreérteni a megállapításokat. Csurgó is azon települések közé tartozik, ahol sok igényt fogalmaztak meg, részben a megye, részben pedig a maguk részéről. Az utóbbi 5-10 évben reálisabb igényekkel lépett fel a csurgói vezetés, igy közelebb jutottak a megvalósításhoz is. Néha még lehet - különösen értelmiségi körökben - irreális igényekkel találkozni. Az az érzése, hogy nem eléggé folyamatosak és egyértelműek ezek a megfogalmazások, mert nem jelölik meg mit várnak a megyétől, a községtől, önmaguktól. Az elmúlt évtizedeket vizsgálva, elmondható, hogy óriási fejlődés ment végbe Csurgón, vizvezeték, közmüvek, utak épültek, melyben a helybeliek odaadó munkája is benne van. Tudjuk, adott település, intézmény, üzem tevékenységének meghatározója a személyi feltételek milyensége. Látni kell, az elmúlt 20 évben több megyei vezető indult Csurgóról. Megitélése szerint érdemes lenne a fiatalokkal felfrissíteni a csurgói vezetést. Komoly szakemberképzés folyik a nagyközségben és környékén, nagy feladat, hogy a tanulók kiválogatása megfelelő legyen és ezek a szakmunkások abban a körzetben maradjanak. Annál is inkább, mert tapasztalata szerint Csurgóra nagyon nehéz kivülről hozni embereket, lassan tudnak csurgóivá válni, a régiek erős egymáshoz kötődése miatt. Csurgóra a gáz bevezetését mielőbb rendezni kell, mely az ott lévő üzemek, intézmények fejlődése szempontjából meghatározó. Másodikként kell sorolni a költségvetési üzem rendezését, mert hiába lesz anyagi fedezet az elképzelések realizálásához, ha a végrehajtásnak nem lesz
