MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

161. ő. e. 1983. március 23. (2-51. o.) - 1. Az 1983. évi gazdaságpolitikai pártnapok tapasztalatai. Tájékoztató: 4-16

J ti 6 fokozódó megélhetési gondokról szóltak. Ezért örömmel vették, hogy az 1983. évi terv számol az alacsony nyugdijak emelésével. Elhangzott olyan vélemény is, hogy nyugdijkiegészités nem indo­kolt minden alacsony nyugdíjasnak, mert a nyugdij nagysága ki­fejezi az aktiv korban végzett tevékenység társadalmi hasznos­ságát. A közvéleményben egyszerre van jelen általában a bérek nagyobb differenciálásának az igénye, a konkrét esetekben annak kifogá­solása, valamint a jövedelmek közelítésének módja. A stagnáló jövedelem mellett az anyagi érdekeltség megteremtését és a jobb munka elismerését kevesen tartják megvalósíthatónak. Több foglal­kozást alulfizetettnek tartanak és sürgetik a fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülést. /Főleg pedagógusok, műszaki szakemberek, pályakezdő értelmiségiek./ Birálták a szociális juttatások tár­sadalmi igazságosságát mivel abból azok is részesednek, akik a társadalomért kevesebbet tesznek /pl. munkakerülők, cigányok/, A kisvállalkozások létesitésót a lakosság indokoltnak tartja, ugyanakkor szélsőséges vélemények vannak a jövedelemszerzés lehetőségei miatt nem tartják a végzett munkával arányosnak az ily módon szerzett jövedelmet. Ugy vélik,hogy az ellenőrzés lazaságai, a "kiskapuk" jelentős munka nélküli jövedelmeket tesznek lehetővé, másrészt a főmunkaidőben végzett tevékenység rovására megy. Felvetették, hogy a bérek a vállalatoknál, a költ­ségvetési szerveknél beszabályozhatok, a kisvállalkozásban szer­zett jövedelmeket viszont a kereslet-kinálat egyensúlya befo­lyásolhatja. A vállalkozások kapcsán végzett intenzivebb munká­ról kevesebben szóltak. A 7.000 Ft-on felüli jövedelmek progressziv nyugdíjjárulék eme­lését, az érintettek egy része tudomásul vette, mások ezt a bér­differenciálás visszaszorításának tartják, a túlmunkát végzők pedig sérelmezik. Változatlanul panaszok hangzottak el a kereskedelemre, a szol­gáltatásra, főleg a kenyér minőségére. /Megfogalmazták: a kenyér drágább lett, de a minősége nem javult./ Sok gondot jeleznek a magánépitkezők, az anyagellátás zavarai, a kivitelezéssel kapcso­latos gondok, a kiszolgáltatott helyzet, a magas épitési költ­ségek miatt. A kistelepüléseken továbbra is kifogásolják az alapellátás fogyatékosságait. A közlekedési dijak emelésének birálata nem csökkent. Sérel­mezték, hogy ismét a vidék, a falu járt rosszabbul. A közelmúlt­ban történt áremelés hatására egyre többen hasonlitják össze a falusi és a városi élet költségeit s főleg falun vetik fel, hogy a városokban /főleg a fővárosban/ élők több kedvezményt, állami támogatást kapnak. A pártnapokon a lakásgazdálkodással kapcsolatos változásokat ismertettük. Falun ez egyértelmű helyeslest váltott ki, a város­ban az érdekeltek tudomásul vették. A fiatalok a lakáshoz való jutás lehetőségeit még mindig nehéznek tartják, bár többen el­mondták, hogy kedvezőbb helyzetbe kerültek.

Next

/
Thumbnails
Contents