MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

165. ő. e. 1983. december 14. (77-175. o.) - 2. Az időskorúak életkörülményeinek és szociális helyzetének alakulása a megyében. Jelentés: 101-114 - Elfogadott jelentés: 119-126

& m Az intézményi ellátás ma még hiányzó lehetősége a megyében a nyugdijasok háza. A megyeszékhelyen elismerték szükségességét, a lakosság részéről is fokozódó igény tapasztalható, de anyagi fedezet hiányában megvalósitása csak a következő tervidőszakokban várható. Megállapitható, hogy a szociális gondoskodás állami formái biztosítják az időskorúak megfelelő ellátását, de gyakran előfordul az is, hogy az igényjogosultak nem kívánják ezt igénybe venni. Az érintettek egy része inkább vállalja a nélkülözést, visszautasítja a felajánlott anyagi segítséget, mintsem hozzájárulását adná a tartásra kötelezhető hozzátartozók megkereséséhez, a tartási kötelezettség érvényesítéséhez. Egyes ellátási formáknál tömeges visszalépés volt tapasztalható az ingatlan-jelzálog bejegyzése, a hagyatéki teher kimutatása miatt. Az időskorúak egyes rétegeinél meglévő szemléletmód, a megszerzett vagyonhoz való görcsös ragaszkodás, illetve annak tehermentes átmentése az utódokra, még ma is nehezíti a róluk való szervezett gondoskodást. Ilyen esetekben nagyon tapintatosan, körültekintően, az egyedül maradt idős ember érdekeit szem előtt tartva kell cselekedni. III. A nyugdijaskoru lakosság közérzetét, hangulatát jelentősen befolyásolja a nyugdijelőkészitő tevékenység. Ez elsősorban munkahelyi, munkáltatói feladat. Az emberek a korábbiaknál sokkal érzékenyebben reagálnak a nyugdíjba vonulás körülményeire, a munkahellyel megmaradó, vagy éppen felszámolt kapcsolatokra. Az igénybejelentések mintegy 70 %-át a munkahelyek előkészítik, de több helyütt még mindig a szakszervezeti szervek végzik az adminisztratív teendőket. Mindez olyan hátránnyal jár, hogy kevesebb idő marad a nyugdíjas életre való felkészítésre. Az időskorúak jelentős része családi kötelékben él, kevesebb azok száma, akik nyugdijuk mellett munkát is vállalnak. A foglalkoztatott nyugdijasok túlnyomó része segédmunkás, vagy kisegítő, illetve adminisztratív alkalmazott. Szakképzettségüknek megfelelő munkát alig végeznek. A nyugdijasok és a volt munkahelyek kapcsolata elsősorban társadalmi, mozgalmi jellegű, összekötő kapocs szerepét a szakszervezetek t

öltik be. A szakszervezeti bizottságok kapcsolattartási lehetősége, feltétele adott /nyugdíjastalálkozókat, a beteg, egyedül élő nyugdijasokat meglátogatják, a szocialista brigádok patronálása stb./. Az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezőket és az egyedülélőket előnybe részesitik. Több szakszervezeti bizottság, illetve szakmaközi bizottság működtet nyugdíjas klubot. Az egész megyére jellemző, de az eltérő feltételek miatt még nem általános, nogy a nyűg-