MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

165. ő. e. 1983. december 14. (77-175. o.) - 2. Az időskorúak életkörülményeinek és szociális helyzetének alakulása a megyében. Jelentés: 101-114 - Szóbeli kiegészítés: 115

Horváth László elvtárs; A jelentés saját tapasztalatait is alátámasztja. A tsz-ben ők is rendszeresen foglalkoznak a nyugdijáé tsz-tagokkal. Tény, hogy rohamosan nő az időskorúak létszáma. Társadalmi változások, a hagyományos életforma változása miatt különösen a kisközségekben nő azoknak a száma, akik gondozásra szorulnak. Külön családban élnek, ez a kötődés csökkenését is mutatja. A tsz-ekben elég sok figyelmet forditanak az időskorúak támogatására, de ennél tehettek volna többet is. A szociális bizottság folyamatosan figyelemmel kiséri a volt aktiv tsz-dolgozók életkörülményeit. Az öregek nagyon hálásak mindenért, ami érdekükben tudunk tenni. A munka eredményessége érdekében a módszereket kellene bővíteni. A szociális bizottság a nőbizottsággal karöltve felkeresik a segitésre rászoruló embereket. Ezek az emberek bizonyos nyugdij összeg alatt rendszeresen segélyben részesülnek. Az anyagi lehetőségek behatároltak, ezért érdemes lenne ezeket koncentrálni, itt nagyon nagy szerepe van a koordinációnak. A tanácsi, állami, társadalmi, pártszervek ez irányú munkájának öszszehangolásával, az anyagiak jobb koncentrálásával kézzelfoghatóbb eredményeket tudunk elérni. Tóth János elvtárs: A jelentés jól bemutatja, hogy a különböző társadalmi szervek hogyan foglalkoznak e témával. Nagy jelentőségűnek tartja, arról a 80 ezer idős emberről való gondoskodást, és ezt nem osztály, nem társadalmi hovatartozás alapján végzik. Nyilvánvaló, óriási a differenciáltság a nyugdijak vonatkozásában. A nyugdijasok mintegy 50 %-ának 2000.- Ft. alatt van a nyugdija, ami mindenképpen azt mutatja, a társadalmi oldalról, vagy érzelem oldaláról való raegközelitése ennek nagyon jelentős. Tapasztalata szerint mindennél többet jelent nekik az, ha meghivják őket és kikérik véleményüket, tanácsukat. Megitélése szerint nem vethet senki semmit a szocialista társadalom szemére, mert nincs szégyenkeznivalónk az idősekkel és a fiatalokkal való törődés terén. Igaz, egy társadalomnak a jövőbe vetett hitét, bizalmát az ifjúsággal való törődés határozza meg, a múltnak a köszönetét az időskorúak megbecsülésében. Ugy érzi, a mi társadalmunk megteremtette szervezett keretét mindkettőnek. Ez nem zárja ki azt, hogy ne jelentkezzenek problémák, feszültségek. Az állami törődés adott rendszere kialakult: rendszeres és rendkivüli szociális segélyezés, öregek napköziotthona, házi szociális gondozás is jogot nyert. Kivételezett helyet kivan a mi rendszerünkben, hogy az emberek ahogy öregszenek, ugy ragaszkodnak a régihez, nagyon nehéz kiszakitani abból a körből őket. Még ha költségesebbnek tűnik is, azt a módszert kell inkább választani, mert a közérzet szempontjából ez politikai jelentőséggel bir. Tény, hogy az állami és gazdasági szervek sokat foglalkoznak e területtel, de a lehetőségeket még messze nem használták ki, többet lehetne és többet kellene tenni azért, hogy az idős emberek jobban érezzék magukat. Gondol itt a nyugdijas évekre való felkészitésre, kevesebb tüske maradna bennük. Mi is,a pártszervek körültekintőbben foglalkozhatnánk velük, politikai szempontból sem mindegy, hogy 25-30 éves párttagsággal rendelkezők lépnek ki a pártból. Nagyon szép eredménynek tartja, hogy a megyében 20-30 embernek a nyugdiját kivételes alapon a Társadalombiztositási Igazgatóság felemelheti közéleti, társadalmi,politikai munka alapján is. Ezt a lehetőséget nekünk is jobban ki kell használni.