MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
165. ő. e. 1983. november 30. (2-76. o.) - 2. Különfélék: - a.) A megye iparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai a központi bizottság. 1983. július 6-i határozata alapján. Jelentés: 54-70
5 Gondot jelent azonban, hogy a VI, ötéves terv energiagazdálkodási programjának megvalósítására előirányzott kedvezményes hitel, illetve állami támogatás igénybevételére a megye iparában nem kellő mértékű a kezdeményezés. Ezt bizonyitja, hogy egyes vállalatoknál az energiaváltás feltételeinek megléte, valamint az igénybevehető anyagi eszközök biztositása nem elegendő az energiahordozó kiváltására /pl. VBKM, Mechanikai Müvek/. Az ipari termelés közel egyötöde külpiacon értékesül. Az export megközelítően fele tőkés piacra kerül. A 70-es évek elején a külpiaci értékesités a termelés 16 #-át adta. A kivitel háromnegyed része szocialista export volt. Az intenziv fejlődésre való áttérés időszakában bekövetkezett szerkezeti változások kedvező hatást gyakoroltak az export strukturális szerkezetére iSj s ennek eredményeként a tőkés export terén számottevő előrelépés történt. A tőkés kivitelben kezdetben - főként a könnyűiparban - a bérmunka jellegű konstrukciók voltak túlsúlyban. A külföldi partnerrel kö- . tött megállapodások eredményeként több helyen emelkedett a termelés technikai szinvonala. /Pl. Május 1. Ruhagyár, Napsugár ISZ./ Később a szabályozórendszer erőteljes ösztönzésével, a háttéripar erősödésével, a kooperációs kapcsolatok bővülésével a tőkés exporton belül egyre inkább nőtt az anyagos export^részaránya, s ezzel egyidejűleg - az exportstruktúrán belül - a tőkés export hányada is emelkedett. Az utóbbi évek nehezebb piaci feltételei mellett azonban a tőkés kivitel már nem volt egyenletes és számottevően nem is növekedett. Az értékesités nehézségei az export jövedelmezőség ben is tükröződnek. Az ipar exportjövedelmezősége az elmúlt évek során mérsékelten romló tendenciát mutat. Ennek ellenére a könnyűipar devizakitermelése összességében még ma is kedvező, a gépiparé viszont az országos átlag alatt van. A gépipari vállalatok az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek a kutatás-fejlesztés eredményeinek növelésére, az alkalmazott kutatás termelesben való hasznosítására. A jó kezdeményezések, a fejlesztő munka és a licenc vásárlások eredményeként több uj termék került gyártásba vételre. /Pl. MEZŐGÉP, VBKM, EIVRT. Unitech ISZ/. Gondot jelent azonban, hogy a megyében lévő vállalatok döntő többségére jellemző gyáregységi és telepi iranyitasi rendszer esetében a szellemi és gyakorlati munka széttagoltj a fejlesztő munka döntő részben a vállalatok központjában történik. Emiatt helyileg a kutatáshoz, műszaki fejlesztéshez szükséges személyi feltételek többségében nem alakultak ki. Ezzel összefüggésben a vállalatok túlnyomó része e célra megfelelő anyagi eszközökkel sem rendelkezik. Hiányzik a megyében a technológia és a termékek folyamatos fejlesztését serkentő közös termelői, kutatói, fejlesztői érdekeltség összekapcsolása is.
