MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

154. ő. e. 1982. január 27. (75-113. o.) - 1. A Kaposvári Húskombinát munkája, különös tekintettel a termeltetési és exporttevékenységre, és a további feladatok. Jelentés: 78-84

2 Az együttműködés kapcsán nagy gondot forditottunk a vállalat igényének megfelelő fajtapolitika érvényesítésére, melyet nagymértékben segítettek a sertéstenyésztő rendszerek és az Állattenyésztési Felügyelőség. Ennek eredményeként javulás történt az export-igények kielégítésénél is. Kedvezően változott - az előhasi kocakihelyezés hatására - a kistermelőktől átvett sertések minősége is. A mennyiségi és minőségi igények kielégítése érdekében az elmúlt évben kezdeményeztük a Sonka-sertéstermelő Gazdasági Társulás megalakítását, amelynek ma 38 tagja van. Az elmúlt évben a társulás tagjai a vállalat által felvásárolt hizottsertés mintegy 60 %-át adták. Az érdekeltség biztosítása érdekében a tenyésztési munkából származó eredményt a vállalat megosztja. A tenyésztési és genetikai munka javítása érdekében az állomány minőségéről a tagokat folyamatosan informáljuk. A termelési és termeltetési együttműködés eredményeként az utóbbi években a vállalat hizottsertés felvásárlása kismértékben növekedett, de nagyságrendje az elvárások alatt maradt. A vágókapacitás egyenletes leterhelése érdekében három Baranya-megyei gazdaságtól is mintegy 80 ezer db sertést vásároltunk. Gondot jelent azonban, hogy az országos tendenciától eltérően a megye szövetkezeteinél a sertésállomány erőteljesen csökkent. Megítélésünk szerint az adottságok és gazdasági körülmények mellett az egyes területeken fellelhető szubjektív elemek is kedvezőtlenül befolyásolták a sertésállomány alakulását. Az elmúlt évek során 15 mezőgazdasági termelőszövetkezet számolta fel sertéstenyésztését, s ma a szövetkezetek mintegy háromnegyed részében folyik sertéstenyésztés. A felszámolásokat elsősorban a kedvezőtlen termelési feltételek, anyagi eszközök hiánya, néhol pedig környezetvédelmi okok tették szükségessé. A vágómarha termelés mennyisége lényegesen nem növekedett, s nem éri el az 1975. évi szintet. Legnagyobb mértékű csökkenés a termelőszövetkezeti és háztáji szektorban következett be. Emellett összetétele is kedvezőtlenebbé vált a vállalat számára. A tejelő állomány növelésével a vágómarha minősége romlott. A gazdasági szabályozás sem segítette a minőségi hústermelés fejlesztését. A kedvező tőkés exportlehetőségek kihasználását a húsipar által bevezetett export-felár ösztönzési rendszer segiti. Ennek ellenére gondot jelent azonban, hogy a jövőben az exportigények és felvásárlási lehetőségek között egyre növekvő feszültséggel kell számolni. Jelenleg a vágómarha termelésen belül az export minőségűek részaránya csökkenést mutat.