MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

154. ő. e. 1982. január 13. (2-74. o.) - 1. A gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésének feladataira hozott 1980. május 7-i megyei párt-vb határozat megvalósításának tapasztalatai. Jelentés: 5-18

(S -4* 2 vizsgálatot. A főhatóságok /MEM-PM/ által egyedileg rendezett szövetkezetek száma az 1981. évi Tab, Nágocs, Sávoly gazdaságokkal hétre emelkedett. A bizottságok által elkészitett anyagot a megyei politikai és szakmai vezetésből álló - e feladatokra létrehozott - Koordinációs Bizottság az illetékes járási- városi pártbizottságok bevonásával minősitette és megerősitésük elősegitésére elvi és gyakorlati kérdésekben állást foglalt. A felülvizsgálatok tapasztalatait és javaslatait a szövetkezetek fórumai elé terjesztették. Az elkészitett helyzetfeltáró és megoldási javaslatokat is tartalmazó anyagok segitik a szövetkezeti testületek munkáját, alapul szolgálnak az üzemek fejlesztési terveinek átdolgozásához, a szükséges megyei és állami intézkedések megtételéhez. Az átfogó vizsgálatok megállapításait és a tett intézkedéseket a következőkben lehet összegezni. I. Az átfogó vizsgálatok megállapításai A gyenge termelési és pénzügyi eredmények okai sokrétűek, összetettek és gazdaságonként nagyon is eltérőek. A vizsgálatok igazolták, hogy a tartósan veszteséges, alacsony hatékonysággal működő szövetkezetek gyenge gazdálkodási eredményei szinte minden esetben több tényező együttes hatásának tulajdonitható. Az üzemek többségében alacsony szintű a közgazdasági elemző munka. A termelési szerkezet kevésbé igazodott a területi adottságokhoz, több ágazatot a veszteség ellenére is fenntartottak. Termelési szerkezetükben a mezőgazdasági tevékenység a meghatározó, ipari- építőipari és egyéb kiegészítő tevékenységük aránya alacsony. A szövetkezeteknek ebben a körében a vezetés és szakemberellátás hiányosságai hatványozottan jelentkeznek. 1./ A művelési ágak kialakult arányai nem minden esetben felelnek meg adottságaiknak. Alaptevékenységük szerkezete kihatással van gazdálkodásukra. a./ A növénytermesztés vetésszerkezete lényegesen nem tért el a többi gazdaságétői, az indokoltnál magasabb a kukorica és a szántóföldi takarmánynövények aránya, alacsonyabb az ipari és árunövényeké. Növénytermesztésük jövedelmezősége a jó gazdaságokénak felét sem éri el. Ráfordításaik az alacsony hozamok miatt az átlagos feltételeken alapuló felvásárlási árakban nem mindenütt térülnek meg, mégis itt képződött a vállalati jövedelem jelentősebb része.