MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

155. ő. e. 1982. május 5. (117-161. o.) - 2. A megyei pártbizottság 1980. szeptember 17-i, az egészségügyi ellátás fejlesztésére hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai a megyei kórházban. Tájékoztató: 149-156

Munkánk fő irányait és alapvető célját az 1972-ben alkotott Egészségügyi Törvény határozza meg, amelyet - a közben meg­változott helyzethez igazodva - uj szempontokkal gazdagitott az MSZMP Politikai Bizottságának 1979, szeptemberi dokumentuma. Konkrét megyei feladatainkat a megyei pártbizottság 1980. szep­temberi határozata részletezi. A Megyei Kórház működését fenntartó tanácsunk, a Megyei Tanács nemcsak ugy kiséri figyelemmel, hogy a feltételeket biztositja, hanem ugy is, hogy a tanács szakbizottsága, és Végrehajtó Bi­zottsága az érvényes munkaterv szerint beszámoltatja a kórház vezetését. Kiemelt szakmai programok Az utóbbi 8-10 évben hazánkban felfokozódott az igény az egészségügyi ellátással szemben. Ez Somogy megyében azt jelen­ti, hogy a megindult iparosodás, az iparszerü mezőgazdasági termelés, a^termelési rendszerek elterjedése, a vegyipar tér­hódítása számos ágazatban, ezekkel törvényszerű összefüggés­ben a közlekedés megnövekedése ós felgyorsulása az ezekből eredő balesetek, egészségkárosodások nagyobb számú, különle­ges és uj feladatot jelentenek a megye egészségügye számára. Ezek tükröződnek a kiemelt szakmai programokban. A Megyei Kórház természetesen a városi kórházak által nyújtott ellátásra is képes, azonban fő feladata az, hogy a városi kór­házakban már nem ellátható betegeket fogadja és gyógyitsa. Ha a beteg a legmagasabb szintű kezelést igényli, akkor a pécsi klinikákra vagy országos intézetbe küldjük, A Somogyban is megnövekedett balesetek miatt /a nyári Balaton­part jelentős "szolgáltatója" ezeknek/ fel kellett készülnünk a magas szintű baleseti ellátásra, A baleseti osztály ágyszáma erre elegendő, műszerezettsége megfelelő, orvosi létszáma éppen elfogadható. Munkakörülményeik nem ideálisak, mert az épület szűk, a berendezések, műszerek alig férnek el, jó részük cseré­re szorul. Az osztályhoz tartozó baleseti ambulancián évente 70.000 beteg fordul meg /naponta 200-230/ akiket napi 18 szakor­vosi órában 3 szakorvos lát el. Ennek ellenére az osztály képes ellátni a végtag-, koponya-, agyvelő- gerincsérüléseket is, a finom sebészeti kezelést igénylő kézsebészeti betegeket is. Ez utóbbiak száma - éppen a gépesítés - iparositás miatt ­szaporodott. A súlyos balesetet szenvedett, súlyos műtét utáni, égésen, mér­gezésen átesett betegeket az intenziv osztály ápolja, amelynek szoros kapcsolata van a baleseti osztállyal, az idegosztállyal, a belgyógyászati osztályokkal, de sok esetben a többivel is. Az itt dolgozó orvosok, szakdolgozók felkészültsége jó, az osztály szervezettsége, teljesítménye elismerésre méltó. Elhelyezésük ma már nem korszerű, nagyértékü műszereik, betegmegfigyelő monitoraik jelentős része itt is cserét, felujitást igényel. A sziv és érrendszeri betegségek száma megyénkben is emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents