MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

155. ő. e. 1982. május 5. (117-161. o.) - 1. A beruházási folyamatoközponti bizottságan kialakult feszültségek okai és a megoldás lehetőségei a megyei pártbizottság 1979. április 19-i határozata alapján. Jelentés: 119-125 - Szóbeli kiegészítő: 126

Arra kell épiteni, ami ebben a megyében létrejött. Nem lehet kiemelni a nem termelő vonalat, még akkor sem, ha itt van a legtöbb feszültség, ezt együttesen kell megoldani. Az 1979-es határozat alapjaiban jó, azt mindenkinek tudomásul kell venni és végre kell hajtani. Olyan pditikai határozatot nem hozhatunk, aminek nincs gazdasági háttere, nincs személyi feltétel, ami lehetővé tenné a változtatást. Érvényben lévő határozatunk teljes szinkronban van az országosan kiadott elvekkel. Más megyékben jóval nagyobb feszültségek vannak a nem termelő vonalon, mint nálunk. E kapacitáshiány - nem találkozott a beruházó és a műszaki háttér elképzelése - viszonylagos. Teremtsünk itt rendet, jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet ilyen ugrást csinálni. Politikai eszközökkel rendet kell teremteni, ezt vonatkoztatja a jelenlévőkre és magára is, érzi ennek a súlyát. Az objektiv tényezőket tudomásul kell venni, a gyakorlatban a végrehajtásnál meg kell keresni, hogyan lehet tovább lépni. Szerinte a megyei tanácsi irányitás!szint teljesen eltér a lentitől, nincs olyan egységes rendszer, hogy be lehetne mérni, beruházás terén milyen a tényleges helyzet. Példaként emliti, hogy a beruházók menet közben mintegy 34 szerződésmódosítást eszközöltek a SÁÉV-nél - amiről tudomása van. Nincs felelősség, nincs kellő informáltság e téren. Rossz, szubjektiv,sértő magatartás van kialakulóban a kapcsolati kérdésekben. Mindenki a másikban keresi a hibát, és hogy miként tudja magát igazolni. Ez nem alkotó légkör, igy nem lehet dolgozni. Nem jogi szabályozás kérdése, hanem az érdekazonosság megteremtése. A beruházásban résztvevőknek tudni kell behatárolni feladataikat, érezni kell érte a felelősséget. Ebben még mindig nagy a káosz. Az érdekazonosságot teljesen nem lehet megvalósítani, de lehet közeliteni, a személyi kapcsolatokat normalizálni kell, mert a jelen körülmények között nem tudunk lépni. Mindenki a maga területén teremtsen rendet. A vezetők felelősségét nyomatékosan hangsúlyozni kell. A probléma, nem ülnek le megbeszélni a teendőket, "utálják" egymást. Bizalmi elv nincs, ha netán sor kerül a megbeszélésre, mindenki az önigazolásra törekszik, a korrektség hiányzik. Semmi közeledés nincs a beruházási folyamatban résztvevők között, nem kapcsolják a teendőket, hanem átdobják egymásnak, nincs véleménykérés. A beruházók nem nézik komplexen, alsóbb szinten látni, hogyan esik szét a folyamat, nincs meg a láncolat, ami nélkül lehetetlen az előrelépés, hiányzik a rugalmasság. Mindez döntés, szemlélet kérdése. Az irányitó szervek részéről van egy túlszabályozottság, nincs felelősség, nem tudják a feladatot végrehajtani, nyújtják a megyei tanács felé. Ha nem merünk hozzányúlni a témákhoz, tovább csökkennek a pénzügyi források, ha nem vállaljuk a felelősséget, nem tudunk továbblépni. így nem lehet a VI. ötéves tervet végrehajtani. Egyetért Klenovics elvtárs fölvetésével, hogy sok az alultervezés. De ezért az alultervezésért annak kell a felelősséget vállalni, aki azt tervezte. Nem lehet tologatni a kezdési időpontot, mert jövőre még többe fog kerülni. Vállaljuk, ós mindjárt csökkennek az ellentmondások, amik most vannak. Szubjektiv dolognak tartja az átmenet problémáját. A tanácsi elvtársakkal megegyeztek 1979-ben, hogy anyagiakban 198l-82-ben döntünk. Hol van ez? Féléves habozással, átmenet, döntés nélkül nem tudunk előrelépni. Ebben nagyon le vagyunk maradva. Az újszerű dolgok befogadása ebben a helyzetben még nehezebb. A teljes folyamatot menet közben megszigorították. A beruházó folyamat az új dolgok állandó vitája miatt megszakadt, a beruházók is látják ezt a problémát. Amit a megyében meg lehet, azt itt meg kell oldani, csak egy nyelven beszélés kell.