MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982
155. ő. e. 1982. május 5. (117-161. o.) - 1. A beruházási folyamatoközponti bizottságan kialakult feszültségek okai és a megoldás lehetőségei a megyei pártbizottság 1979. április 19-i határozata alapján. Jelentés: 119-125
2 tak ki. A magasépitési, felujitási igények és a kivitelezői kapacitások között az egyensúly nem jött létre. A kapacitás feszültség mellett a beruházási folyamatot számtalan negativ jelenség kiséri. A tervezők munkájában, a lebonyolítási tevékenységben lényeges javulás nem történt. A^magasépitőipari kapacitások belső aránytalanságainak felszámolásában érdemi előrehaladás nem következett be. A kivitelezői munka hatékonysága, minősége, általános szervezettsége terén az eredmények a vártnál szerényebbek. A létszámhiány fokozódott. A nagyobb kivitelező szervezetek alkalmazkodó képessége lassú, ipari háttérkapacitásuk nem konvertálható. Egyes épitőipari szervezetek gazdálkodásában zavarok is keletkeztek. A korábban létrehozott gyártóbázisok gazdaságos működtetése, kihasználása nehezebbé vált. A lehetségesnél és szükségesnél lassabban terjedt el - különösen a közösségi létesítményeknél - a korszerűbb tipusszerkezetek alkalmazása. A fentiek miatt szükségessé vált a beruházási folyamatban kialakult feszültségek okainak ismételt feltárása, elemzése és megszüntetésük érdekében teendő feladatok meghatározása. I. A helyzetértékelés alapján a beruházási folyamat területén kialakult feszültségeket és azok okait a következőkben lehet öszszefoglalni. 1./ Az MSZMP XII. Kongresszus határozata alapján átfogóan módosult a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítási gyakorlat. Ennek következtében a VI. ötéves terv - a korábbi középtávú tervekkel ellentétben - programjellegü és nyitott. Ez a nyitottság mindenekelőtt a beruházások, a fejlesztések terén indokolt. Ezért a változó és előre nem látható körülményekre való tekintettel rugalmas tervekre van szükség. A fentiekre tekintettel jelentősen változott a területi tervezés gyakorlata. Gondot jelent azonban, hogy a megyei területi tervezés - elsősorban a központi orientációk miatt - alapvetően nem a magasépitőipar létrehozott technológiai, technikai felkészültségéből kiindulva határozta meg a fejlesztési célkitűzéseket. Ennek következtében a középtávú tervben előirányzott naturáliák