MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

159. ő. e. 1982. november 17. (2-62. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i határozata alapján. Jelentés t: 4-22

különösen gondot okozott. Sok tanulót kellett egyéni szándékával nem egyező pályára irányitani. A 70-es években több intézkedés történt a korszerű szakmunkásképzés kialakitására, az oktatás-nevelés, képzés tartalmának korszerűsítésére. Ez a feltételek kiemelt fejlesztését igényelte. A tárgyi és személyi ellátottságban jelentősek a változások, bár figyelembe kell venni, hogy ebben az időben csökkent a szakmunkástanulók létszáma /7361-ről 5660 főre/. A tanteremfejlesztések lehetővé tették a szétszórt elméleti oktatás koncentrációját /1972-ben még 107 tantermet béreltek/, és a kétmüszakos oktatás számottevő mérséklését. A tanulók 97,5 %-a /országosan 86,1 %/ részesül délelőtt elméleti oktatásban. A kaposvári 512-es és a siófoki kereskedelmi szakmunkásképző feltételei az átlagosnál rosszabbak. A kollégiumi férőhelyfejlesztések /703-ról 1568-ra/ révén a tanulók mintegy negyede kollégiumban lakik /országos: 19 %/. A mezőgazdasági szakmunkástanulók kollégiumi elhelyezése a legjobb /60 % felett/. A vállalati tanműhelyi férőhelyek száma gyors ütemben nőtt. A tanulóknak csak 18 %-a vesz részt nem csoportos gyakorlati képzésben. A vállalati tanműhelyek egy része azonban nem felel meg a minőségi követelményeknek. A szakmunkásképzést folytató élelmiszeripari és mezőgazdasági szakközépiskolák gyakorlati képzési feltételei a követelményektől elmaradnak. A tantervi előirást a pillanatnyi vállalati érdekek sem mindig segitik teljesiteni. Az intézmények személyi feltételei jobbak lettek. Az egy főhivatású tanárra, illetve szakoktatóra jutó tanulók száma csökkent /27 főre; országos: 33/. Mérséklődött az óraadók aránya. Az elméletet oktató tanárok között emelkedett a felsőfokú végzettségűek száma. A heti órák 14 %-át még ma is túlórában látják el, néhány intézményben ez 20 % felett van. A szakmunkásképzésben nagyobb hangsúlyt kapott az általános műveltség és a magasabb szintű szakmai elmélet oktatása. A tanulók alapképzettségének gyengeségei miatt nőtt az I. évfolyamokon a lemorzsolódás /11-13 %/, néhány intézményben 17-19 % is előfordul. A hiányosságok ellenére az üzemek részéről általában kedvező a pedagógiai gyakorlat visszhangja, A munkáséletre felkészitésben jobb lett a képzésben résztvevő vállalatok és az iskolák közötti kapcsolat. - A gimnáziumi tanulók száma 1979-re mintegy ezer fővel csökkent. Két gimnázium megszűnt /Tab, Barcs/. Szűkült a felsőoktatás meritési bázisa. Az érettségizőknek 40-43 %-a a gimnáziumokból kerül ki. Ugyanakkor felsőfokra felvettek döntő többségét /közel 80 %-át/ ezek az intézmények biztositják. A gimnáziumok felsőoktatásra felkészitő munkája javult, de eredményeikben jelentős különbségek vannak /a megyeszékhelyi gimnáziumok javára/. A szakközépiskolák /a gépipari szakközépiskola kivételével/ alacsony hatásfokkal készitenek fel továbbtanulásra. A megye középiskoláiból egyetemre, főiskolára kerülők aránya elmarad az országos átlagtól /országos: 32,5 %, megyei: 28,5 %/. - A lakosság általános és szakműveltségében történt kedvező irányú változásokhoz a felnőttoktatás is hozzájárult. Kezdetben összefogott munka indult az általános műveltségben meglévő