MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981
152. ő. e. 1981. október 7. (73-104. o.) - 1. Az értelmiség között végzett eszmei - politikai munka és az értelmiség közéleti tevékenységének tapasztalatai Siófok városban, a megyei pártbizottság 1969. január 3-i és 1975. december 16-i határozatai alapján. Jelentés: 75-82
5 A siófoki értelmiségiek döntő hányada szocialista hazánk fejlődését pozitívan értékeli, elismerően nyilatkozik szocialista v ivmánya inkr ó1, A fiatal értelmiségiek egy része a fejlődés ütemével elégedetlen, elveink tisztább gyakorlati megvalósul ásat kéri számon,kevésbé tudja elfogadni a kompromisszumokat, helyteleníti a gyakori múltra hivatkozást. A tulajdonviszonyok kérdése az utóbbi időszakban egyes állami intézkedések kapcsán került az értelmiségiek vitáinak középpontjába* Elsősorban az alacsony jövedelműeket, pályakezdőket irritálja a kevésbé kvalifikált munkaerő kedvező lehetőségeinek bővülése /pl. üzletek bérbeadása/. Jelentős részüknél hasonló hatást kelt a kirivó külsejű parti magánüdülők léte is. A város értelmisége politikánk sikerét a párt szövetségi politikájának érvényesülésében látja. A nagy többség e politika folytatását igényli. Több esetben soraikban téves nézetek is fellelhetők. Műszakiak, közgazdászok között gyakoribb, hogy túlhangsúlyozzák a szakma szerepét a politikával szemben, alábecsülik a mozgalmi munkát. Előfordul, hogy a munkásosztály vezető szerepét kizárólag műveltségi állapotának szemszögéből Ítélik meg. Az értelmiségi szakemberek vezetői beosztása és a politikai vezető szerep közti lényeges különbséget egyesek csak az elmélet sikján tartják helyénvalónak. A^városi értelmiség döntő többsége munkás-paraszt szülők gyereke. /Értelmiségi származásúak leginkább az orvosok, pedagógusok között találhatók,/ Származásuk ellenére egy részük ma sem azonosul a tudatilag hátrányos helyzetben lévő rét'egek, csoportok felemelkedését segitő politikai gyakorlatunkkal. Egyházpolitikánk elveivel és gyakorlatával a város értelmiségi dolgozói eg3 r etértenek. Kisebb hányaduk demonstrálja vallásos szemléletét. A tudatos materialista világnézetűek gyakorta nem érzik szükségét nézetük kinyilvánitásának. A munkahelyi demokratikus fórumokon az értelmiségiek aktivitása javult. Humán területeken gyakoribb /pl. a pedagógusok egyes csoportjaiban/, hogy félnek a bátrabb véleménynyilvánitástól, érzékenységüknél fogva esetenként a kritikusabb megfogalmazásban rosszindulatot tételeznek fel. A város értelmiségi dolgozói ugy vélik, hogy pártunk politikája alkotói tevékenységük kibontakozásához kedvező feltételeket teremt. A helyi megvalósításban látják a legtöbb pi^oblémát. Gyakorta nem találják meg saját cselekvésük vezérfonalát; kivülről birálnak, türelmetlenekké válnak a visszásságok láttán, /ujitások bürokratikus intézése, munkaszervezési fogyatékosságok,stb./ Gazdasági területen dolgozó egyes vezető értelmiségiek a szocialista demokrácia fórumrendszerében gyakorta a gazdasági célkitűzések végrehajtásának akadályát látják, Nézetük helyenként a fórumrendszerhez való viszonyban is tükröződik. .'/.
