MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

lk -5­4 A lakóhelyi, munkahelyi fórumok szervezésénél nem arra gondoltak, hogy a cigánylakosság megkülönböztetését eredményezze. A cigány­lakosság társadalmi felemelkedésének folyamatában, helyes kialaki­tásában nagy szerepe van a munkahelynek, az, hogy milyen formában, milyen súllyal foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A tapasztalatok sze­rint a munkahely lényegesen kevesebbet törődik a cigánylakosság for­málásával, mint a lakóterület. Azzal is nagyot tudnánk előrelépni, ha nem a cigányságról, hanem a cigányságnak szerveznénk különböző fórumokat, melyeken a szocia­lista életmód, erkölcs, magatartás, közéletiség kérdései szerepel­nének. A szemlélet tekintetében túl sok lehetőség nem volt, de tud arról, hogy a szakirodalomban és a különböző publikációkban izgalmas, éles viták folynak erről a kérdésről. Megitélése szerint, türelmesebben, megértőbben kell a cigánylakos­ság asszimilálódását tovább vinni. Ez szükséges ahhoz, hogy a ci­gánylakosság jobban megismerje az etikai követelményeket és a lakos­sághoz igazodó beilleszkedés minél rövidebb idő alatt megtörténjen. A tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy alacsonyabb szinten a közösség meghagyása, annak fel nem oszlatása konzerválják, hátrál­tatják a beilleszkedést. Ennek tudatában szükséges a megfelelő dif­ferenciálás. Dobban kell élni a jövőben a már felemelkedett, be­illeszkedett cigánylakosság adta lehetőségekkel. A feladatok másként jelentkeznek az oktatásban, a munkahelyen, a lakóhelyen. Nincs egy­séges vélemény arról, hogy külön telepen helyezzék el a cigánycsalá­dokat, vagy szétszórtan. Pl. Kaposváron, Siófokon, Barcson egy-egy új cigánykolóniát hoztak létre. A törzslakosság viszont azt sem veszi szivesen, ha a falvakba az el­hagyott, régi parasztházakba telepitik a cigánycsaládokat. Kérdésként vetődik fel az is, hogy kell-e külön cigányosztályt szer­vezni, vagy nem. Mivel a cigánynyelv tanitásával konzerváljuk a ked­vezőtlen sajátosságokat is. Ha egyből a magyar gyerekek közé kerül­nek, és nem tudják a magyar nyelvet, az ismét problémák forrása. Ez viszont indokolja, hogy külön foglalkozzanak velük. Az óvodai foglalkoztatás 60 ^-on veiül van. Ha a pénzügyi és sze­mélyi feltételek rendelkezésre állnának, akkor nagyon sok segitsé­get adna ez az iskolai oktatáshoz, mivel már óvodás korban megta­nulnák a magyar nyelvet, és nem kellene külön csoportokat szervez­ni. Az adott körülmények között a legjobb módszert kell folytatni, és ha szükséges, akár erőszakkal is fel kell lépni. Továbbra is él, és neheziti a munkát a cigányokkal szembeni előité­let. A cigánykérdéshez való tanácsi hozzáállásra nem tud példát hozni, de pl. más a helyzet a darányi és más a balatonszentgyörgyi tanács­elnök esetében. Azt, hogy a megyében hány cigány tanácstag van, nem tudja. De lénye­gesen kevesebben vesznek részt a közéleti tevékenységben, mint ahá­nyan résztvehetnének.

Next

/
Thumbnails
Contents