MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

150. ő. e. 1981. június 17. (138-171. o.) - 1. A megyei párt-vb 1980. május 7-i, a megyei pártértekezleten elhangzott kritikai észrevételek és javaslatok hasznosítására elfogadott feladattervének időarányos végrehajtása. Jelentés: 140-149

h . 5 5 Sugár Imre elvtárs: A megyei tanácson befejezés előtt állnak a területi terv készíté­sével. Ez év június 30-ra minden lényeges ügyet be kellene a terv­be venni. A terv mai állapota úgy jellemezhető, hogy jó, ha év vé­géig lesz egy átfogó kép a fontosabb témákról, amelyeket 4-5 évre lehet rögziteni. Ma már mindenki úgy minősiti, hogy az ipari fej­lesztésekkel összefüggően nem szabad az ipari vállalatoktól konk­rétumokat várni. Nem tudnak munkaerő kérdésében, profilra vonatko­zóan nyilatkozni, ha pedig ezt nem tudják megtenni, akkor csak azt lehet mondani, hogy egy várható kiegyensúlyozásra törekszünk. Ugyanez a helyzet a mezőgazdasági üzemeknél is. A husmarha tartásra, huságazat fejlesztésre igennel is meg nemmel is lehet válaszolni. Azt mindenki tudja, hogy az elmúlt 5-6 évben a tejhasznositás került előtérbe. Előrejelzés van, hogy meg akarják változtatni ezt az egyoldalúságot, illetőleg egy jobb arányt akar­nak kialakitani a húshasznú és tejhasznu szarvasmarhánál. Nem rég volt itt egy európai konferencia, ahol a szakembereknek egyönte­tűen az volt a véleménye, hogy a komoly haszon az un. tarkamarhá­ban van, a kettős hasznosításban. Ebben az üzemeknek kell majd dön­teni, hogy melyik fajtát választják. Természetesen a mi kötelessé­günk, hogy ezt megfelelően támogassuk és ne engedjük elhúzódni eze­ket az ügyeket. A márciusi számlálási adatok nem mutatnak visszaesést sem a ser­tés, sem a marhaállományban, sőt inkább némi növekedést. A végre­hajtó bizottság annak idején állást foglalt abban, hogy a növény-, takarmánytermesztés összetételében az üzeneknek szabad kezet ad. Az állattenyésztésben is mindenki azt az utat választja, ami neki jobb adottságait tekintve, lesz olyan is, aki felszámolja egyik, vagy másik ágazatát. Látványos változás nem várható, 1983-tól lesz némi növekedés, amikor az új telepek belépnek. Azt látni kell, hogy az 1981-es, 82-es évek nem kedveznek a dön­tések gyorsaságának. A területi terv jónéhány tételét is úgy kell tekinteni, hogy folyamatosan dolgozni és harcolni kell azok megva­lósulásáért, magyarul a tervek ma még teljesen nem konkretizálhatok. A megye abban a helyzetben van, hogy az ügyeknek a többsége le­zárult, a fő kérdés most már a végrehajtás, erre irányul a figye­lem. Vannak olyan kérdések is, amelyek nyugtalanítóak. Kiderült, hogy egy sor szervezet a költségügyeket nem tekinti tárgyalási alap­nak, a megvalósítást nem úgy közeliti meg, ahogy kellene. A kapa­citás többlet nem áll fenn, a szervezeteken belül egyre csökken a létszám. Most kezdik a testületeket forditott helyzetbe hozni; úgy néz ki, hogy nem a beruházó dönti el, hogy mit épit, hanem az épi­tőipar. Kezdeményezték az ÉVM-be, hogy ezt felül kell vizsgálni, ha nem lesz megfelelő állásfoglalás, akkor az üggyel a megyei tes­tületnek foglalkozni kell. A négy nagy beruházás lerendezett,és a tervidőszak második felére is bőven megvannak az egyes szervezetek feladatai. Ami a határtémát illeti, azon vannak, hogy ne legyen kihasználat­lan. A kereskedelmi és egyéb vendéglátási ügyeket nem a megyei ta­nácsnak kell eldönteni, a véleményüket már közölték. Itt arról van szó, hogy van aki azt mondja, hogy Berzencén, van aki azt, hogy Csurgón legyen a fejlesztés. A megyei ismeretek alapján úgy látják, hogy Csurgón hosszabb távon több célt szolgálna, de ezt az Áfész­nek kell eldöntenie.

Next

/
Thumbnails
Contents