MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

149. ő. e. 1981. március 25. (77-160. o.) - 1. A megyei KISZ bizottság beszámolója az előző megyei küldöttgyűlés óta végzett munkáról, a KISZ IX. kongresszusa határozatának végrehajtása alapján. Jelentés: 80-106 - Javaslat: 107-111

Az anyag második oldalán irnak arról, hogy néhol a KISZ-munka túlszabályozott, nem elég fiatalos. A maga részéről nem bánna ilyen mostohán ezzel a kérdéssel, jobban megmagyarázná, hogy miről is van szó. Ugy mint politikai dokumentum, nagyon jó a jelentés, de egy átlag ember számára ezekkel a tömör, rövid politikai kifejezésekkel már nehezebben érthető, kevésbé tudják saját tapasztalataikhoz hason­lítani. Ezért fontos, hogy olyan anyagot kapjanak a fiatalok, amely saját problémáikhoz közelebb áll. Szeretné bátoritani a KISZ megye­bizottságot, hogy legyenek még önkritikusabbak, nézzenek szembe bátran saját helyzetükkel. Ha megnézzük a központi anyagot, ott is láthatjuk, hogy önkritikus, őszintén feltárja a problémákat, gon­dokat. A kérdések is arra irányultak, ahol még van javitani való. Lényegét tekintve a KISZ-nek kettős feladata van: a párt politi­kájának megvalósításában hatékonyan vegyen részt, és országosan képviselje, védje a fiatalok érdekeit. Az ifjúsági rétegek egymáshoz viszonyított aránya nem volt minden szempontból jó az elmúlt esztendőkben. Különösen a munkásifjuság alacsony szervezettsége elfogadhatatlan. Politikai értelemben is ez a legfontosabb kérdés, ezt a helyére kell tenni. A KISZ való­ságos, napi problémáival hozzáértőén, elfogadható módon nap mint nap foglalkozni kell, különben igen nagy veszteséget okoz a mozga­lom számára, A mozgalom sajátosságait figyelembe véve egy sor követelmény jelent­kezik, így a rétegenkónti szervezeti differenciáltság. Messzemenően figyelembe kell venni, hogy nem egy átlag életkorú fiatalságról van szó, hisz a KlSZ-be tartozik a 15-35 éves korosztály. Többször felvetődött a tizenévesek körében az un. kontaktus-zavar. Nem az ő nyelvükön beszélünk. Tulajdonképpen hibás dolog volt a részükről, hogy a tizenéves fiatalokkal ugy foglalkoztak, mintha csak a tanulóifjúság tartozna oda. Pedig ha a szervezettséget, a kapcsolatok formálását, azok igazi hatását elemezzük, életük termé­szeténél fogva is több következtetést le lehet vonni. Ez a téma egyetemes ifjúságpolitikai kérdés, mellyel a jövőben más megköze­lítésben kell foglalkozni, ugyanis ebből ágazik el a többi terü­let is. Üzemi területen már egy 300 fős létszámnál függetlení­tett KISZ titkárt állitanak be, ugyanakkor egy nagy létszámú szak­munkásképző intézetnél egy 15 éves gyerektől elvárják, hogy jól tanuljon, jól szervezze az iskolai KISZ életet, legyen megfelelő partnere az igazgatónak, a párttitkárnak stb. Ha mélyen vizsgáljuk ezt a kérdést, meg kell őszintén mondani, hogy ennek a követel­mény-támasztásnak nincs meg az alapja. Ha komolyan vesszük, a ha­tást rétegről rétegre kell alaposan elemezni. Az ifjúsági szövetségnek az elkövetkező években két kiemelt terü­leten lesz mondanivalója. Az egyik a tinezévesekkel való foglal­kozás, a másik a fizikai dolgozok körében a befolyás erősítése, a szervezettség javitása, ami előtérbe helyezendő minden más te­rülettel szemben. Ezeknek a kiemelt feladatoknak a megvalósításá­hoz közvetlenebb légkörre, rugalmasabb ifjúsági munkára van szük­ség. Éppen ezért területileg olyan KISZ munkát kell kialakitani, összhangban az élet sokszinüségével, mely képes a jó kezdeménye­zéseket megszivlelni, azt alkalmazni, továbbfejleszteni. Ezt köz­pontilag nem lehet kimunkálni.

Next

/
Thumbnails
Contents