MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981
148. ő. e. 1981. február 25. (172-215. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteiben folyó nőpolitikai munka, különös tekintettel a nők szakmai képzésére, és a további feladatok. Jelentés: 175-184 - Állásfoglalás: 192-202
6 A mezőgazdasági szakmunkásiskolák tanulóinak 8 %-a lány, A jelentkezés alacsony aránya annak is következménye, hogy nem kapnak az általános iskolások elég orientációt a mezőgazdaság felé. Nem ismerik, hogy a termelőszövetkezetben végzendő munka milyen technikai szinvonalu, s mennyivel fejlettebb, mint pl, a háztájiban végzett munka. A középiskolákban 20 % az arányuk, de az itt végzettek kis hányada kerül tsz-ekbe szakmunkásnak. A képzésben mutatkozó lemaradás okait hiba lenne a képzés alacsony intenzitásában keresni, bár el kell ismerni^ hogy a lehetőségek nincsenek kihasználva, A vázolt helyzet a nok munkamegosztásában betöltött helyét tükrözi, azt, hogy nem dolgoznak /sőt jogszabály zárja ki a lehetőségét/ magas szakképzést igénylő ágazatokban. Ha az összehasonlításnál eltekintünk azoktól az ágazatoktól, amelyekben nők nem dolgoznak - a férfiak szakképesitési aránya alig 1-2 százalékponttal magasabb. Más tényezők is nehezitik a nők szakképzését: ilyen a magas átlagos életkoruk, s - elsősorban az időseknél a 8 általános iskolai végzettség hiánya. A nők családi kötöttségei is nagyobbak, kevesebb szabadidővel rendelkeznek. Sok tsz-ben ugy vélik, hogy nem érdemes tanulni, mert a nagyobb képzettség anyagi-erkölcsi megbecsülése is hiányos, /A szakmunkások havi keresete nagyobb az átlagnál, mintegy 700 Ft-tal; de ennek oka a ledolgozott hosszabb munkaidő./ Emelkedett a vezető beosztású nők száma, de számuk még mindig alacsony. Magasabb vezető és főágazatvezető beosztásban 30-an; középszintű vezetőként 42-en, s munkahelyi vezetőként 152-en dolgoznak. Objektív okok mellett nagyon sok szemléleti akadály /bizalmatlanság a környezet részéről, önbizalom hiánya részükről, stb,/ nehezíti vezetővé válásukat. Az is tapasztalható, hogy ezt a helyzetet többnyire tudomásul veszik - mert a gazdasági élet más területein sincs több női vezető. A vezetővé válás igényét nem sikerült eléggé félébreszteni. A nők közéleti tevékenysége nagyot fejlődött. A testületi szervekben arányuk 16 %-ról 2b %-ra. nőtt; a vezetőségekben 22 %-ban vesznek részt. Aktivitásuk elsősorban a szociális és a kulturális bizottságokban nagy. Em elkedett a számuk a pártvezetősegekben, a tanácsokban és a KKF bizottságaiban is. A választott tisztségeket viselők többsége lelkiismeretesen és jólJcépviseli közössegét. Olyan aktivák, közéleti szereplők nevelődtek a termelőszövetkezetekben, akikre a közösség és a vezetőségek számitanak, akik élvezik a tagság bizalmát, s képesek nehéz feladatokra mozgósítani társaikat. A női szocialista brigádok száma 78, az utóbbi öt évben megkétszereződött. Javult erkölcsi megbecsülésük; a kitüntetések 31 %-át kapják - a négy év előtti 23 %-kal szemben.