MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 25. (172-215. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteiben folyó nőpolitikai munka, különös tekintettel a nők szakmai képzésére, és a további feladatok. Jelentés: 175-184 - Állásfoglalás: 192-202

4 részt; 12 szövetkezet külföldi csereüdültetést is biztosit dolgozóinak. Általánosak a belföldi kirándulások. A lehetőségek még igy is lényegesen kisebbek, mint a más megye termelőszövetkezeteiben. Az elmúlt öt évben közel 30 %-kal bővült a községi óvodák kapacitása; s ennek eredményeképp a nagyobb községekben az^igényeknek megfelelő a gyermekek óvodai elhelyezése. A termelőszövetkezetek sokat és.igen sokféleképpen segitik a gyermekintézmények fenntartását. Összességében mégis azt kell megállapítani, hogy a nők munkavállalását, a gyermekneveléssel járó kötelezettségek még nagy mértékben nehezítik. Bölcsőde 110 községben, óvoda 15 községben nincs; s korábbi 30-40 községben a férőhely vagy közlekedési lehetőségek hiányában szövetkezetekben dolgozó asszonyok számára nem elérhető. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők gyakran bírálják az iskolakörzetesítés kedvezőtlen hatásait; a gyermekek nehéz körülmények közti utaztatását, idejük gazdaságtalan felhasználását. Ennek ellenében nem látják, hogy az oktatás színvonala emelkedik. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetét nagy mértékben befolyásolja a környezet, a lakóhely fejlődése. Elismeréssel szólnak a nagy fejlődésről, s szívesen részt vállalnak a lakóhely fejlesztésében. Ugyanakkor sok kisközség lakosságát aggasztja, hogy a fejlődés ellenére nem kielégítő a szolgáltatások ós az áruellátás színvonala, a vízellátás, a járdaépítés és igen korlátozottak a kulturális lehetőségek. Sok helyen rosszak a közlekedés feltételei. A sok tényező együttes hatása miatt csökken a falvak lakossága - s ez tovább rontja az ott lakók hangulatát. A falun élő nok perspektíváját feltétlenül javítani kell. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők életkörülményei alakulása nagy mértékben függ a termelőszövetkezetek gazdasági erejétől. Megyénkben a szövetkezetek 40 %-a gyengén gazdálkodik - csak minimális beruházási lehetőségekkel és tiszta jövedelemmel rendelkezik. Ezért nagy különbségek vannak az egyes termelőszövetkezetekben a nők élet- és munkafeltételeiben. A fejlődésra azonban a lassú kiegyenlítődés a jellemző. A korlátozott lehetőségek mellett sok szövetkezet vezetősége felismerte, hogy a dolgozók munka- és életfeltételei bővítésére fordított eszközök a jobb munkában, a bővülő létszámlehetőségekben megtérülnek. Falun, különösen a termelőszövetkezetekben a nőpolitikái határozatok végrehajtása nehezebb, mint városokban. Ez történelmi örökségünkből ered, de sok munkánktól függő körülmény is tovább élteti a hátrányos körülményeket. Annál nagyobb a végrehajtásban elért eredmények érdeme, amelyet a társadalmi erők összefogása tett lehetővé.