MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 11. (123-171. o.) - 1. A társközségekben működő pártalapszervezetek irányító, ellenőrző munkájának továbbfejlesztésére hozott 1976. október 13-i megyei párt-vb határozat végrehajtása. Jelentés: 126-136

t\U(j közvetlen politikai irányitó pártszerveknek több figyelmet kell forditani a társközségi alapszervezetek differenciáltabb segítésére. Ők állnak közelebb hozzájuk, igy szorosabb kapcsolatot tudnak kialakitani ezekkel az alapszervezetekkel, A feladatmeghatározással egyetért, még az ellentmondásokkal együtt is a reális helyzetet tükrözi. A jövőben ezt a fajta nagyfokú differenciáltságot érdemes figyelembe venni, annál is inkább, mivel a tapasztalatok alapján sokhelyütt sem ütemében, sem tartalmában nem tudunk előre jutni. A feltételrendszer sem javul, hanem inkább romlik. Az elért eredmények mellett a jövőben változatlanul oda kell figyelni a közvetlen irányitó szervek részéről, hisz a kialakult helyzettel hosszú távon kell számolni. Nem elhanyagolható ez a munka sem a párttagságot, sem pedig a lélekszámot illetően. Sugár Imre elvtárs: A jelentésben foglaltakkal egyetért, a levont következtetéseket, a tett intézkedéseket jónak tartja. Megitélése szerint a társközségek helye, szerepe a megye középtávú terveiben megfelelő minősitést és figyelmet kapott. A differenciált megitéléshez csatlakozik, az ott folyó tényleges munka alapján lehet csak közeliteni. Ha összességében nézzük, elmondhatjuk, hogy jó, ahogy a társközségekben dolgoznak. Oe a valóságos kép csak azután alakul ki, ha összevetjük milyen a társközségekben az oktatás, az egészségügy, az ellátás, a szolgáltatás színvonala, a tényleges életfeltételek megléte , avagy annak hiánya . A társközségek életképességét megyénként másként Ítélik meg. Pl. Baranyában a loo fő lélekszám alattiakat, nálunk pedig már az 5oo fő körülieket kérdőjelezik meg. Véleménye szerint mi ebben a témában kicsit messze mentünk, mert 5oo fős község létét megkérdőjelezni csak azért, mert társközség, nem lehet. Szükség van arra, hogy a társközségek kategorikus megítélését pontosabbá tegyük. Ezek a kisközségek élik a maguk életét, fejlődnek majd a kialakult, a rájuk háruló körülmények között. Másként kell gondolkodni, másként kell megítélni mint a néhány külterületi lakóhelyet. Ezek figyelembevételével is a megoldás módszerei, egyes esetekben a korszerüsités felülvizsgálatot kivan. Megváltozott helyzetük a községeknek a központi általános döntésekből fakad. Pl. 86 társközségben van öszszevont kisiskola, csak ott lehet megoldani a körzetesítést, ahol a fogadási és szállitási feltételek biztosítottak. A társközségek vonatkozásában nem tudják megoldani például azt sem, hogy már a 4. osztályban bevezessék az orosz nyelv tanítását. Egy-egy ilyen intézkedés megváltoztatja az iskolák helyzetét, és még több nehézség, probléma jelentkezik a tanulók továbbtanulásra történő jobb felkészítése során. A tanácstagi fogadóórák rendszerességével és jogi tanácsadással igyekeznek a lakosság mindennapi dolgaiban segiteni. A hozott határozatok értelmében biztositják, hogy fontos szerepet töltsenek be a község életében. Ennek megitélése lényegesen pozitiv irányba tolódott, és az utóbbi években a székhelyközségek apparátusai, a tanácstagok jóval többet tartózkodnak a társközségekben, mint korábban. Itt a tényleges munkájukat, lehetőségeiket még jobban ki