MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 11. (123-171. o.) - 1. A társközségekben működő pártalapszervezetek irányító, ellenőrző munkájának továbbfejlesztésére hozott 1976. október 13-i megyei párt-vb határozat végrehajtása. Jelentés: 126-136

A végrehajtó bizottság határozata lehetőséget ad arra, ha a társközségekben a személyi feltótelek nem kielégitőek, az irónyitó pórtbizottságoknak, pártvezetőségeknek joga, hogy ez esetben megfelelő emberrel erősitse a társközségi pártszervezeteket, A káderátirányitás módszerével helyenként sikertelenül kísérleteztek - ez alatt azt értik, hogy nem mindig vállalta el a kijelölt személy e munkát, vagy a párttagság nem nagy tetszéssel fogadta az átirányitott személyt. Csurgón és Tabon folytak ilyen kísérletek, de a tapasztalatok szerint hosszú távon e módszer sem megoldás. A párttitkár nagyon sok problémával, nehezitő körülménnyel találkozott /pl. közlekedési nehézségek, a tagság sem ugy viszonyult hozzá, mintha ott élne közöt tük./ Ennek a kivitelezése nem ugy sikerült, mint ahogy azt eredetileg képzelték. Néhány társközségben oda jutottak, hogy föl kell számolni a pártszervezetet. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a társközségi pártszervezetek működéséhez a feltételek rendelkezésre álljanak, és ne kerüljön sor a fölszámolására. Ebben az értelemben vetették föl, hogy jobban kell élni a lehetőségekkel. A nehézségek mellett jó példáról is tudnak számot adni, pl. Zákányban egy nyugdíjas pedagógus szivesén vállalta ezt a munkát, és eredményesen tevékenykedik. Az utóbbi évtizedben megüresedett lakósokba nagyrészt cigánycsaládok költöztek, de sokan jöttek az Alföldről is Somogyba. Ez a beköltözés nagyon intenzív volt; ezáltal a cigánytelepek döntő többsége fölszámolásra került. Ebben a vonatkozásban a lakosság részéről azonban nagyon sok előítélettel találkoztak. Az, hogy a községek megtartóképességót meg tudjuk-e oldani vagy sem, ez változó. A megtartóképesség erősödéséhez az is hozzájárulhat, hogy a városokban a munkaerőkereslet messze nem lesz olyan, mint az elmúlt évtizedben, és ebből következően valamelyest csökkenni fog az elköltözés. Azonban ez a folyamat hosszú távon megállíthatatlan. A falu megtartó képessége differenciáltan jelentkezik, és valószínű, hogy a városokhoz közelebb levő községekből történő elvándorlás mérséklődik, a távolesőkből azonban folytatódik a városok környékére és a városokba, A VI. ötéves terv egyik fontos célkitűzése, hogy a falvakban a népességmegtartó képességet növelni kell; olyan légkört, körülményeket kell teremteni, ami ott tartja az embereket. Egy tanácsi jelentésben 3000 üresen álló elhagyott lakásról irtak. Ez a szám véleménye szerint is magas. Az üresen álló lakások hasznosítására kormányrendelet jelent meg, mely szerint a tanácsok döntenek ezek sorsáról. Nem engedhetjük meg, hogy a nagyrészt jó állapotban lévő lakások tönkremenjenek. A lakóházak szinte mindegyikéhez udvar, telek is tartozik, ami még inkább indokolja, hogy mielőbb állami utón intézkedjenek ezek sorsáról. Munkabizottsági ülésen is fölvetődött,a társközségi pártszervek munkáját mi alapján Ítéljék meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy csak önmaguk adta lehetőségekhez irányítottan lehet minősíteni. Pl, van olyan társközségi pártszervezet, ahol 7 fő fölmentett van, és csak 5-6 fő tevékenykedik, így tehát csak az ő munkájukhoz, körülményeikhez mérten, nem pedig általában a pártszervekkel szemben támasztott követelmények alapján kell munkájukat értékelni. Ha saját maguk kiindulásához viszonyitva vizsgálunk, akkor jelentős fejlődést tapasztalunk. A szervezeti élet rendje, a fegyelem, a rendszeres vezetőségi ós taggyűlések, a kollektiv és tartalmi jegyek iS "ezdenek kibontakozni a társközség! alapszervezeteknél. Mind