MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 11. (123-171. o.) - 1. A társközségekben működő pártalapszervezetek irányító, ellenőrző munkájának továbbfejlesztésére hozott 1976. október 13-i megyei párt-vb határozat végrehajtása. Jelentés: 126-136

JL4 1?£ n. A társközségek többségében a politikai irányítást a társközségi pártalapszervezetek végzik. Nagy részükre az alacsony és csökkenő létszám, a magas és növekvő átlagélatkor jellemző. Túlnyomó többségük vegyes, tsz-közsóg jellegű, A társközségekben a megye pártszervezeteinek lő százaléka működik, 2,948 párttaggal, A pártalapszervezetek közül 105 tsz-községi, 10 tisztaprofilu tsz, 20 községi, 5 üzemi /ÁG/, 3 hivataliintézményi. Az átlagos taglétszám 21. Húsznál kevesebb tagja van 83-nak. 17 pártszervezetnek tiznél kevesebb a taglétszáma. Az átlagéletkor 48,5 év, a nyugdijasok aránya 22 százalék. A párttagság 14 százaléka az aktiv pártmunka végzése alól felmentett. A fiatalok aránya 10, a nőké 15 százalék. A fenti arányok 1975 óta alig változtak. Csökkent a tsz-ben dolgozó párttagok aránya: alig éri el a 47 százalékot, A társközségi pártalapszervezetek munkája a megyei vb 1976, október 13-i határozatát követően jelentősen fejlődött. Felelős politikai irányitó szervei területüknek. Tekintélyük, a községek társadalmi életében betöltött szerepük nőtt. Döntő többségük megtalálta helyét a pártirányítás rendszerében. Irányitó szerveik általában megfelelő önállóságot biztosítanak számukra. A hatáskörükkel kapcsolatos vitás kérdéseket rendezték, káder- és véleményezési jogaikat tiszteletben tartják. A fejlődés különösen az önálló üzemet, intézményt, illetve üzemegységet irányitó alapszervezetekben jelentős. Ezek hiányában a pártszervezetek általában gyengébb káder- és pártépitósi feltételek között dolgoznak. Tevékenységük eléggé belső gondjaikra, illetve a helyi tömegszervezetek irányítására szorítkozik, A határozatok végrehajtására, a lakosság mozgósítására kisebb hatékonysággal képesek, A társközségi alapszervezetek többségének káderhelyzete javult. Ezt elsősorban képzéssel, továbbképzéssel, tervszerűbb kádercserékkel oldották meg, A káderirányitás módszerével helyenként sikertelenül kísérleteztek, A párttitkárok felkészültségében, aktivitásában, öntevékenységében kedvező változások tapasztalhatók, eredményesebben szervezik, irányítják a munkát, A szervezeti fegyelem erősödött, A taggyűlések munkája érdemibb lett, szerepe megnőtt. Az üléseket munkaterv szerint, általában kéthavonként tartják. Napirendjükre tűzik a terület legfontosabb politikai kérdéseit, a községfejelsztést, az alapellátást, a gazdasági és a tömegszervezeti munkát. Beszámoltatják,