MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

152. ő. e. 1981. október 21. (105-187. o.) - 1. A munkaerő-gazdálkodás tapasztalatai és a VI. ötéves tervi feladatok a megyei párt-vb 1976. szeptember 15-i állásfoglalásának megvalósítása alapján. Jelentés: 107-120

2 I. Jelentés a munkaerő-gazdálkodás tapasztalatairól és a VI. ötéves tervi feladatokról a megyei párt-végrehajtóbizottság 1976, szeptember 15-i állásfoglalásának megvalósítása alapján Előadó; S a r u d i Csaba elvtárs, a megyei tanács általános tanácselnök-helyettese S a r u d i Csaba elvtárs válaszol Tanai Imre, Horváth László Deák Ferenc, Varga Dános, dr. Kiss Oózsef, Klenovics Imre, Sárdi Árpád elvtársak kérdéseire: Az V. ötéves tervben a megyei tanácsnak sikerült felmérni a munkaerőtervezés fő tendenciáit. Nagyobb mértékű ipari létszámtervezés volt beütemezve, azonban a létszámfejlesztési elképzelések teljes egészében nem fognak megvalósulni. Egyrészt azért, mert nem volt a vállalatok részéről ilyen nagyságú igény, másrészt néhány beruházás átadása áthúzódott a jelen tervidőszakra /Barcs/. Alapvetően a vállalatok munkaerő foglalkoztatási elképzeléseire épült az ipari foglalkoztatottak tervezése, de voltak irreális igényei is a vállalatoknak. A 8 általános iskolát el nem végzett felnőtt korúak többsége az idősebb korosztályhoz tartozik /40-55 év között/. Oelentős része a cigánylakosság köréből kerül ki. A vállalatok a 8 általános elvégzésére való ösztönzéssel nem igen törődnek, mivel nincs kellő érdekeltségük. A másik probléma, hogy egyfajta újratermelődés is közrejátszik. Azt, hogy milyen új módszert lehetne alkalmazni, nem tudja, de feltétlenül szükséges, hogy a vállalatvezetőknél kedvező szemléleti változás következzen be az érdekeltség vonatkozásában. Azt, hogy a népesség csökken, ugyanakkor az egészségügy, oktatás ós szolgáltatás területén növelni kivánják a létszámot, nem érzi ellentmondásosnak. Egyrészt, mert a termelő ágazatban egyfajta létszámcsökkenés következik be, igy az forrása lehet a nemtermelő szférába történő átáramlásnak, másrészről pedig a fiatal korosztály esetében ezt a szférát tekintik kedvezőnek. Munkaerőforrás szempontjából ezeket az ágazatokat helyezik előtérbe a megyében. Nem tud arról, miszerint a Csepelnél az ipari tanuló elosztását arra alapozták volna, hogy mekkora a beruházás, mennyire gazdaságos, milyen exportfejlesztési célokat valósítanak meg. Konkrétan megnézi, hogy miért csak az igény felét elégítették ki. Vállalati igényeket általában 60-70 %-ban tudták csak kielógiteni, mivel az ipari tanulólétszám is csökkent. A népesség szám csökkenésének okai: a születésszám csökkenése, a megyéből történő elköltözés és a halálozási szám emelkedése. Véleménye szerint az elköltözésnek nem kereseti okai vannak, inkább más munkalehetőségekkel van nagyobb összefüggésben. A megye határmenti